Tizenötödik “halottas” adás

Az irodalomban amúgy sem könnyű elkerülni, hogy ne beszéljünk
halott emberekről, de most a Mindenszentek alkalmával különösen sok
halottas hír jött össze. Még temetős könyvet is olvastunk.

Híreink voltak

  • Megjelenik Vonnegut (meghalt 2007-ben) életrajza,
    amit a vége felé kiherélt a szerző örököse. Az életrajzíró által előásott,
    megszerzett, megkapott dokumentumokból egy sor idézetre sem kapott
    engedélyt, bár Vonnegut halála előtt még megengedte neki. Öröm az ürömben,
    hogy a szerző összes megmaradt – mert egy jó adagot felgyújtott véletlenül
    dolgozószobástul – levelét tartalmazó kötet is napvilágot fog látni.
  • Elindult a Publio magánkiadós e-könyvkiadó. Még nem
    tudjuk, hogy szeretjük-e, de csak nem árthat, ha van még egy e-könyves
    csapat.
  • Az Európai Bizottság ajánlást jelentetett meg a tagállamok számára a könyvek
    digitalizálására. Az a cél, hogy az Europeana könyvtárban 2015-re 30 millió
    mű legyen. Magyarországnak 415 ezer kötetet kéne bedobnia a közösbe.
  • Kemény István 50 éves, isten
    éltesse őt soká.
  • Joseph Heller (élt 1999-ig) életrajz is jelenik meg, aminek kapcsán remek ismertetőt
    közölt az Economist. Meg lehet belőle tudni, hogy Hellert azzal cukkolták,
    hogy a Huszonkettes csapdája után nem volt képes egy hasonlóan nagyszerű
    könyvet írni, amire ő azzal válaszolt, hogy de másnak se. Bárki bármit
    mond, az Isten tudja jó volt.
  • Csődbe ment a trieszti Tükör-kávéház 172 év után. Egy csomó, amúgy
    elhunyt, szerző látogatta. Törzsvendég volt James Joyce, Franz Kafka és
    Rainer Maria Rilke is.
  • Kiosztották a Goncourt-díjat, ami ugyan csak tíz euró
    pénzjutalommal jár, viszont kábé minden második francia megveszi a kötetet,
    szóval instant világhír és bestseller lista első helyezés. A díjat Alexis
    Jenni első könyve, A háború francia művészete kapta.
  • És végül egy nagyon halottas hír: bűnügyi regények írójáról nevezi el új
    “hullaházát” egy skóciai egyetem.

    A szerzők sajnos élnek, pedig úgy lenne az igazi…na de abba is fejezem.

Mit olvastunk

  • Bár nem beszéltük meg előre az adás témáját Balázs Jason Zinoman
    Shock Value: How a Few Eccentric Outsiders Gave Us Nightmares, Conquered
    Hollywood, and Invented Modern Horror
    című könyvét olvassa, ami a
    horrorfilmek aranykoráról szól. Amely horrorfilmekben mik vannak? Igen,
    halottak, meg egyéb rémségek.
  • Gabi Frank Shätzing Raj című könyvét olvassa épp, amiben egyelőre
    csak baljóslatú, tengerrel összefüggő dolgok történnek folyamatosan.
    (Például homárrobbanás. Ízlelgessük kicsit. Homárrobbanás.) A lassú felvezetésnek van helye, valami bitangvastag kötet. Cserébe nekem is eladta már az ötletet, hogy olvassam el.
  • Magam pedig Borisz Akunyin (egyszer leírom az igazi nevét is: Grigorij Cshartasvili) két könyvét olvastam. Az egyik a legutoljára megjelent Eraszt Fandorin krimi, a Halál szeretője, amelyben a remek orosz nyomozó a századaelő Moszkvájában üldöz egy amatőr ám pénzéhes gyilkost. A másik pedig a korábban beszerzett Temetői történetek, amelyben a világ már nem aktív temetői felett mereng Cshartasvili egy-egy esszében és novellában.

Továbbá: sör! Abban már az előző poszt alatt megállapodtunk, hogy a sörözés jó ötlet. Egyelőre a december 15 tűnik a céldátumnak, de itt még lehet ágálni, hogy legyen egy tök más időpontban. Ja és részvételt is lehet jelezni. Gyertek, jó lesz.

Bájos linkek
* Az adás egy egyszerű mp3-ban
* A podcast hírcsatornája
* ITunes feed iPhone-osoknak

Egy hozzászólás a(z) “Tizenötödik “halottas” adás” bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.