223. ég a város, ég a ház is adás

Kalandosan indultunk neki ennek a felvételnek, és az ugyan tény, hogy a végén nem fogpiszkáló lett belőle, de nem ez lett volna a legrosszabb eshetőség. Mondok párat. Csupa elharapott félmondaton, senki más számára nem ismerős, nem is érthető könyves viccen vihogunk hosszan, elfulladva, horkantva. Csak siralmas, rosszul sikerült könyv kerül terítékre, így hosszan, csendben nézünk és hümmögünk, bólogatunk, ráadásul ez nem is látszik, csak a zizegés, szuszogás, néha kortyolás, ahogy valaki iszik a kitett vízéből. Vagy egy utolsó: nem is lesz adás.

Jó hírem van, víz nem volt, horkantva nevetés akadt, rosszul sikerült könyv is mértékkel, egyszóval adás, az lett.

Én gyorsan letudtam a rosszul sikerült darabot, A lány a vonaton sajnos ilyen lett, pedig olyan jó könyvnek indult, csupa kitűnő alsó tagozatban, de aztán elkutyulódott. Ha bárki tud valamit a filmről, meséljen, hátha. Viszont akadt jó könyv is, sőt egy egész sorozat, Tana French egy nagy rácsodálkozás, köszönet a Goodreads whodunit listájának. A Dublin Murder Squad minden darabja más, másképp jó, és ha néha hibázik is a szerző, az ember megbocsátja, és várja a következő darabot. Mivel olyan sok kötete még nincs, szintén a hallgatói tudásbázishoz fordulok, ki tud még hasonlóan jó krimiről és szerzőről?

Balázs pallérozni próbálta elméjét, de a hangoskönyv mély bölcsességei felszínes kocsmai bölcselkedéssé változtak át, csak az akcentus miatt. Unfu*k yourself, hát ez most így, ebben a formában jött össze

Viszont a Polar című képregény, amit hozott, elég varázserővel bírt ahhoz, hogy Ádám éppen be tudjon csatlakozni, és elég hangulatos ahhoz, hogy lenyomja az ember torkán gyógyszertári ostyába csomagolás helyett fekete cupcake-be sütve, fehér-piros cukorszórással, hogy azért itt a megszokott klisék (mondjuk én speciel egy bérgyilkost sem ismerek, nemhogy klasszik nyugdíjast, de erre most ne jelentkezzen senki a hallgatóságból) vannak nagyon ügyesen összeillesztve. Filmen ez sajnos nem igazán működött.

Ádám igazán jó anyagokkal készült, mesélt Barukhról, aki Facebookon osztja meg prózaversféle írásait (igen, tényleg tud működni az, ha az ember elkezdi törni a sorokat), a Könyhét idején még estje is volt Budapesten, egyébként külhonba szakadt. A világ másféle felmérése a A tegnap holnapja blog, szerzője a Galaktika megjelent számait olvassa át és véleményezi, itt lehet a Facebookon követni. Végezetül Ádám feldolgozta Farkas Balázs Eddigi Összest, és nem bánta meg, engem már berántott, így meg tudjuk lobogtatni, hogy nemsoká, amikor már senki sem számít rá, hirtelen lesz még vélemény róla. Addig lehet tőle szemezgetni novellákat is, remek a biblográfiája is a weboldalán.

Bájos linkek