Megint én – Ádám – vagyok a napos, már készítem is ki az asztalokra a fehér alapon piros napocskás börgében a híg kakaót, a konyhában meg keverik össze az ipari margarint az ipari mézzel. Arról volt szó reggeli közben
- hogy lehet-e antikvár e-könyv, mp3 vagy letöltős videojáték. Ez a kérdés időnként előkerül, és most is épp elő van kerülve David Pogue blogján és az angol blogoszférában. Charlies Stoss pedig arról ír, hogy ha az e-könyvkereskedelmet nem csak egy csatornának tekintik, milyen lehetőségek nyílnak meg.
- Gabi szembesült azzal, hogy a Typotex e-könyves boltja elég felhasználóbarátságralan. A remek sci-fijeiket például csak PDF-ben kínálják, viszont legalább fejezetenként is meg lehet venni. Ilyen az, amikor egy rendszert tankönyvekre építenek fel.
- “Az írott szöveg hatalma, valóságértéke és valóságteremtése egy jó kis francia filmben” – így ajánlotta még az adásnaplóban a figyelmünkbe Gabi az A házban című francia filmet.
- Most különösen jó feltételek között lehet könyvet elveszíteni a Justh Zsigmond Városi Könyvtár – ők amúgy ezzel a könyvelhagyósdival az egyik legizgalmasabb könyves dolgot csinálják már vagy mióta – játékában.
- Kaptunk érdekes celebkönyves sznobos szöveget, amit aztán vagy félreértettünk vagy nem. Mindenesetre aki tud jó nevet a nemceleb könyvre, az most jelezze. (És ne, semmiképp ne hallgasson el örökre akkor se, ha nem tud.)
- Vannak számok a magyar könyvpiacról. Ha már vettél idén három kötetet, akkor letudtad a dolgodat, kedves hallgató.
Végül mindenféle kommentár nélkül, magyar slammerek a magyarokról. Déli alváshoz olvastuk
- Belenyúltam a tutiba, mivel megjött az utolsó előtti kötet a Warren Ellis – Darrick Robertson páros többször dicsért Transmetropolitanjából, végigolvastam. Még mindig annyira, de annyira jó.
- Gabi rájött, hogy van azért olyan Vernor Vinge könyv, amit szeret ő, ez pedig a Tűz lobban a mélyben. Gyorsan megpróbáltam rábeszélni a True Namest is.
- Balázs pedig az európai Gone Girlnek kikiáltott The Diner-t olvasta Harman Kochtól, akinek ugyan a nevéről ebben a kontextusban a torma jut eszembe, de ennél azért jóval változatosabb a menü a könyvben. (És hát igen, egykor már nagy felelősség leírni bármit, mert úgyis hülyeség lesz.)
Bájos linkek
