151. rum adás

Felütésnek rögtön valami szívfájdító:

3k

Ádám itt telepedett le adást felvenni, előtte napfény, mögötte szél, a fügefák, a Massolit, könyvek, házi répatorta és smoothie, Balázs fotó nélkül panaszkodott a pekingi hongkongi őszre, lehűlt a levegő 29 fokra, na. Magam csak annyit tennék hozá, hogy az ablakunkból, ha kicsavarom a nyakam, látszik a főzdefeszt (de nem hallatszik), és ez akkor is irigylésre méltó lehet, ha speciel nem is iszom mostanság alkoholt.

Ráadásul olvasunk is.

  • Heti halottunk Graham Joyce, aki idehaza alig ismert, köszönhetően az igen különösen működő könyvkiadásnak. Az SFmagon tartalmas nekrológot olvashattok róla.
  • Heti trollunk Margaret Atwood, aki egy művészeti happening keretében száz évre titkosítja egyik regényét. Vajon hol 3 nap egy esztendő?
  • Ádám érdekes cikket hozott a versfordítás sanyarú helyzetéről. Logikus, logikus, de ki gondolta volna?
  • A korábban már szóba hozott Könyvmecénás oldal első könyve megjelent, a második kapcsán mecénáskodhattok, ha szerettek elsők lenni a napok óta várakozó sorban.
  • Az Alexandra körül bonyolódó hírekbe bizonyára ti is beleütköztetek, így nem is nagyon ejtettünk róluk szót, még bármi kisülhet ebből.
  • Az új Kindle kollekció is terítékre került, cikk róla az ekönyves blogon, illetve egy ottani komment kapcsán szépen lerendeztük, retro-e az “egybefüggő nagyterjedelmű szövegek” fogyasztása.

Mit olvastunk

  • Speciel nagyterjedelmű egybefüggő szövegeket, már ha 153 + 280 oldal megfelel a definíciónak. A Szívecskéd igazán idegesítő darab, irritáló nézőpontkarakter, csavarodó gyilkossági ügy, azért mégsem hagyja abba az ember, csak a végén, mert jó ez az idegeskedés. A rágógumitolvaj hősei is ügyesen rontják önnön sorsukat, a szerző pedig még ügyesebben állítja fel a tükröket egymással szemben: a regényben egy regény, amiben még egy regény, ami már talán a valóság?
  • Balázs tapasztalta, hogy hiába a terjedelem, ha túlteng benne a gerjedelem – sajnálom, talán a rossz szóvicc után valaki megszánja és megpróbálja mentegetni az Outlandert. A félbehagyott könyvet ellensúlyozta a remek, könyvbemutató nélküli könyv, amely segít a kreatív munkavégzés megvalósításában, és még tudok nagyszerű szavakat (empátia, kollaboráció stb.), ám ironizálásom ne riasszon el senkit, mert Balázs tényleg  jókat mesélt.
  • Ádám második kötetbe vágott bele, méghozzá Mur Lafferty útikalauzának folytatásába, amely New Orleansba vezet, s amelyben dixieland akad, ellenben se temetési menet, se igazán karakteres történet nem található, ám az alapszituáció miatt sok mindent meg lehet bocsátani, és akadnak még érdekes városok Amerikában. (Bónuszkérdés: mi a gyűjtőneve ennek a gyülevész hadnak: az élőhalottaknak, a varázslényeknek és egyéb szerzeteknek?) (Az első rész innen hallgatható meg: The Shambling Guide to New York City – Ádám)

Bájos linkek

Kilencvenkilencedik “százalék” adás

Ez már a bitkolbász utolsó pár másoderce, amit az ember akkor is végignéz, ha erős volt, és nem nézte végig az elejétől. Legközelebb százasok leszünk, és az ilyen nagy számok törvénye bizony a mulatozás, készüljetek, mert június 14-én valahol és valahogy, de nagyon.

Híreink nem nagyon voltak

Bezzeg akadnak még ünnepeink, mert ma kezdődött el a Könyvhét, és mellette-vele fut a Margó Fesztivál is. Ádám és én is válogattunk érdekes könyvek közül, Balázs pedig frusztrálódott, hogy hiába kívánta meg erőst a művet, nem lehetett egy gombnyomással az övé.

A listám:

Ádám meregetése

És még bónusz: június közepén új Gaiman, augusztusra új Fandorin, ráadásul az SFMag annyi könyvet gyűjtött ki a Könyvhétről, hogy arra elmenne egy Costes vacsora ára négy főre, szóval csak okosan és erős szívvel!

Hogy oldjuk a feszültséget, kicsit nevetgéltünk a Game of Thrones skandallumon, vagy olvastuk, vagy nem is fogjuk, viszont remek viccek indultak útjukra.

Mit olvastunk

Balázs Le Carré utolsó regényét, A Delicate Truth címűt ajánlotta, miközben nehéz olvasásnak (is) bizonyult, már csak a lélekre telepedő komor fellegek miatt, miközben az egész mégis csak egy Le Carré regény, és olyan jó is. Ide passzol az utolsó nagyinterjú is. Mellé volt hangoskönyv is, köszönjük hallgatóinknak, most éppen Julisnak, hogy vannak, és könyveket ajánlanak. A Warm Bodies vicces zombiszerelmi történet, ahol szurkol az ember R-nek, nehogy megint meghaljon Júliájáért. Aki nem hiszi, megnézheti filmen is.

Ádám a hosszúnevű The Shambling Guide to New York City regényt próbálta méltatni, de hiába a főhős odakeveredése, hogy szörnyeknek készít bédekkert szörnyek közepette, azért az alapötlet mellé kellett volna még valami. Talán a második részben, mert persze lesz az is. Viszont hangoskönyvként is meghallgatható a szöveg egészen addig, amíg le nem zárul a regény, utána még pár nap, és elzárják a csapot, papot.

Én befejeztem az 1Q84-et, nagyszerű utazás volt, és nem bántam, hogy végül le kellett kászálódnom erről a vonatról, mert van még pár kihagyott Murakami regényem. És jónéhány újraolvasható is. És beszéltem a Boszorkánypörölyről, ami nem jó, de nem úgy, hogy rossz lenne olvasni, hanem szeretnivalóan esetlen, mikor az, és hiába az elrettentő külalak, megérdemel egy próbát.

Végül szó esett az Audible díjáról, az idei legjobb hangoskönyvről már beszéltünk, Greene regénye ingyen megszerezhető, ha az ember elsüti rá az regisztrációkor járó free lehetőséget.

És most tánc.

Bájos linkek