133. bonyolult kapcsolat adás

A magyar költészet napja után minden kicsit szürkébb, kicsit üresebb, kicsit ráncosabb, nincs mit tenni, podcastunkkal felcsapjuk a Szavannai Homok kőpudert, kicsavarjuk az Alkonyi Azúr körömlakkot, a Vulkán Szíve rúzst, vannak még színek osztogatni.

Kék Árnyék
Meghalt Sue Townsend, akinek többek között Adrian Mole-t is köszönhetjük.

Bíbor Pillanatok
Ádám felnyitotta szemünket (fülünket) a most befejeződő Időfutár rádiójátékra, melynek 3. kötete a fesztiválra jelenik meg. 400K hallgató, nocsak.

Arábia Aranyai

  • Az Amazon megvásárolta a szívünk szottya ComiXologyt, ebből jó is kisülhet.
  • WH Smith lánc próbál több lábon állni, Magyar Posta feeling, na.
  • Ádám felhozta a NYT Book Review – Julie Bosman búcsúszámot, amelyben sötét felleg B&N pletyka is elhangzik.

Színes Tinták

Neon Éjszakák

  • Már olvasható Hackett új regényének első fejezete – örülünk, hogy már idehaza is bőkezűbbek a kiadók a kóstolókkal.
  • Hamarosan magyarul is megjelenik a Kakukkszó, amit Balázs nem eredeti nyelven is tolerál.
  • Az Ad Astra két címe is kijött, Ádám szkeptikus a Stross könyvvel, tényleg rosszabb tíz éves scifit kiadni, mint negyven évest?

És végül az egész emeletes sminkdoboz szemhéjpúderestül, szájfényestül

  • Balázs szokatlan módon magyar nyelvű papírkönyvekkel készült – csak az alkalom kell hozzá, és elkapja a gépszíj így is. Moldova politikai szatírái ár-érték arányban ugyan nem állnak jól, de orrcsipesszel (akár a szinkronúszók) még szórakoztató lehet a kötet. A Rádiórománc ellenben több mint lehetőség, nagyszerű regény szakmabelitől, mindenkinek, aki szereti a rádiót.
  • Tovább haladtam a fantasy csapáson, a Gyacsenko házaspár trilógiáján. Arszen és a játék hatalma erős olvasmány, felszabadítóan nem angolszász, az összecsúszó világok sablon ügyes frissítése. A Metabárók kasztja szintén jól operál a sablonokkal, ráadásul még vicces is a Vallejo képek mellé, a Dűne filmből még ez is kihullott. (Dokumentumfilm a filmről itt és itt.)
  • Ádám egy röptiben-haiku után még olvasmányélményeiről is mesél, most a Vége a mesének került elő, ami megint egy olyan Korongvilág regény, amely elmesélhetetlen (vagy legalábbis egészen hülyén hangzik két mondatba összefoglalva), ellenben a poénjai idézhetők, akár a szombat esti vicces filmmé Leslie Nielsennel.

Bájos linkek

Hatvankilencedik, “ejzenhóver” adás

Egy bő napig pácolt adással jelentkezünk, ennyit állt levében, hogy ha mást nem is, a posztot puhára, omlósra lazítsa. Volt abban a lében ecet és vitriol, némi cukros meghintés, lassan a mélybe ázó őrölt fűszer, pár nagy szelet, megrágandó téma és aprólék (szín és kövérje) könyv. (Igen, evés előtt írom a posztot.)

Híreink, témáink voltak

  • YA könyvet ír Miklya Anna, az interjú nyomokban értelmes dolgokat tartalmaz, megoszlik véleményünk, jelent-e ez valamit a könyv tekintetében.
  • Feszegettük a kerettanterv témáját, kis léptékben kibicként (hol van már az érettségi), hosszútávon a jövőnk múlik rajta ugyebár, ha sápadozunk, és temetjük a könyvet. Ti felnőtt fejjel mit tanultatok volna gyerekfejjel?
  • Hobbiprojektbe vágtam, és elkövetkező x évem egy macska szolgálatában töltöm, ennek kapcsán jól jött volna tájékoztató könyv. Ám minél népszerűbb a téma, annál hosszabb a közösség fórumarchívuma, elkél az iránytű. Tényleg csak egy rutinos hobbista vezetheti be a kezdőt az ismeretelméletbe, vagy eljuthat az ember magától is a megfelelő irodalomig?
  • Apró híreink is voltak, Ádám az amerikai elnökválasztás kapcsán keresett irodalmi élményt, majd remek Twitter accot mutatott be, hasznos fék tanácsok minden önjelölt írónak. “How about a novel about a vampire who is ugly and kills people?”

Mit olvastunk

Ádám utazók ügynöke, a heti non-fictionnal kedveskedett mindenkinek (tessék, csak jelezni kell, miről szeretnétek hallani, és vagy szóba hozzuk, vagy nem). Molnár Gábor élete is kalandos, a Jaguárországban csak egy a sok útikönyve közül. Pelecanos korai regényei szintén ütnek, mondjuk az ő élete sem lányregény (bár ami a YA irodalmat illeti, talán mégis az), a Hell to pay szerteágazó, és még a The Wire is felcsippentet belőle. Bónusz interjú a szerzővel.

A magyar szépirodalmat (mint olyat) én szolgáltattam a héten, Rubin Szilárd egyszer elfeledett, most felfedezett magyar író, nagyszerű mondatai, megformált helyzetei, lázas jelenetei szintén felvillantanak egy elképzelt íróéletet, remélem, azért ennél jobban járt. Terry Pratchettet nem kell bemutatni, Az igazi macska hasznos segédlet, ha másért nem, mert tele van szeretettel, humorral.

Balázs kevésbé volt szerencsés, Steve Martin nagyjából okés kedves lélektani könyvet eszkábált össze, a kényszeres momentumok különösen elkapottak, hogy aztán az olvasó feszengjen egy kicsit, miért érzi ennyire ismerősnek. Sean Platt és David Wright Z 2134 című folytatásos regénye már kevésbé elégséges és szükséges, az Amazon Serials egyelőre killer. 

Bájos linkek