241. őstemplom adás

Érdekes, hogy már megint valahogy a szépen öregedés lett a téma. Vagy csak én szűrök erre, de most, a Super Bowl Halftime Show után kicsit más jelentést kaphat az az állítás, hogy egy ötven és egy negyvenkét éves nő a színpadon ugrabugrál. Így is szép öregedni, sőt, irígy nem vagyok, mert most toltam le fél óra pilatest, ami lehetne parizer szemben super langusztával, de inkább gluténmentes zabkása liofilizált eperdarabokkal.

Node az érlelt szövegek. Balázs egy népszerű és patinás szerző gyűjteményes kötetéről mesélt, Robert B. Parker Spencer sorozata nagyon kellemes, nagyon kényelmes, zord, de művelt nyomozó, követhető bűnügyek, Boston a háttérben, előtérben, mindenhol. És ételek! Szeretjük, ha esznek a nyomozók (Montalbano, Maigret, Hanna Swensen, és még sorolhatnánk. Vagy inkább ti.) A filmesítés már nem volt annyira reménykeltő, ha nem is Spenser, valami egészen más még kisülhet persze. Addig marad a régi sorozat.

Ádám képregényekkel készült, ráadásul az egyik nem mai darab, mégis. A sötét Incal hozza, amit az alkotók neve láttán várunk, bár pontosan nem is tudom, mi az. Valamiféle világ épül, valamiféle kaland kezdődik, és az ember (Ádám) gyönyörködik. A British Ice már sokkal frissebb képregény, és egészen máshogy szép és nyomasztó, minimál képek, színek, mindenképpen menjen közben a fűtés otthon! És nézzetek rá a szerző oldalára, csak úgy, vannak ott még szépségek.

És akkor Abigél, ami tényleg patinás, és felmerült bennem a kérdés, hogy mennyire működik ez a régi szöveg, antikolt vagy valóban óarany, és tessék, bejött. Izgalmas, fordulatos, peregnek az események, formálódnak a karakterek a finom jelenetekben. A sorozatba még nem mertem belenézni. Kij Johnson kisregénye másképp fogja meg a lányiskola témáját, Lovecraft Álomföldjére női karaktereket írt, és Vellitt, nos, hát ő aztán tényleg szépen öregedett ebben az izgalmas szövegben.

Ezt pedig köszönjük hallgatónknak!

Bájos linkek

Az egész adás egy csinos mp3-fájlban
A Hármas könyvelés hírcsatornája
ITunes Feed, csillagozz!

Száztizedik – óóóóóó Afrika – adás

Az este nagyjából azzal ért véget, hogy Gabi gyöngyöző kacajjal játszotta el a tegnapi adást bakkarán, és szégyenünkben kénytelenek voltunk pezsgőbe és kokainba fojtani a bánatunkat Balázzsal. Így eshetett meg, hogy péntek nem volt adás mindenkinek a postaládájában. Engesztelésként a Herman’s Hermits No milk today című örökzöldjével – ez a szó azt jelenti, hogy az öregek otthonában díjmentesen lehet játszani – kérünk elnézést kicsit megbomlott windsor-csomós nyakkendőben.

Na de beszéljünk a hírekről, nem lehet minden vidám és habos, mint a szancsánbarbi. Az adásban volt szó:

  • Oravecz Nóráról. Egy darabig fontolgattuk, hogy kell-e örülni az ő sikerének, meg a magánkiadás sikerének, de aztán rájöttünk, hogy itt ez a sok boldog szupportív jó ember a világba’, a pokol meg üresen tátong.
  • Gabi megemlegette még, hogy volt ám a HVG-n egy interjú Angyalosy Eszterrel, aki nem csak Oravecz Nóra könyvét is szerkesztette, hanem Liptai Claudia valamint Tyson írásait is. Nem nagyon kérdezünk bele.

Reklámblokk: egy árva petákot nem kapunk mi ezért, szívünk vérével írom a posztot most is, de amúgy sznob feliratú pólót pont lehet kapni az interneten.

Mit olvastunk

  • Én össze-vissza olvastam a héten. Egyrészt volt Szabó Magdának az Az a szép fényes nap című drámája, ami igazi kikristályosodott cinizmus az államalapításról. Nagyon lehet szeretni a saját terveiket nyomó hülye magyarokkal együtt. Aztán a Simon Groth szerkesztette Hand Made High Tech, ami egy csomag részeként került hozzám, és ahhoz képest, hogy lejárt szavatosságú futurizmust tartalmaz, egész jó volt. Végül pedig régi szerelmem a hacker-családregény, Neal Stephenson Cryptonomiconja, ami pont ugyanolyan jó, mint huszonnemtúlsok évesen volt.
  • Balázs az összegyűlt és olvasatlan képregények között végzett ritkítást. A George R. R. Martin által írt, furcsán rajzol Skin Trade két füzetét, a Jim Butcher Dresden-aktákjához tartozó Ghoul Goblin hat füzetét és a Marvel Ares minisorozatát olvasta el. Utóbbiban Árész nem az a régies háborúisten, hanem egy sokkal modernebb anyaszomorító. (Ezt a szót annyira szeretem.)
  • Gabira múlt héten ráoktrojáltuk Itó Projekt Harmónia című regényét, ami egy akkora disztópia, hogy az olvasó csak úgy menekül belőle. Még akkor sem költözne bele, ha a kéthavi kaució bánja a dolgot. Emellett újraolvasta a Mester és Margaritát, valamint Mosonyi Alíz Boltosmesék című kötetét, amihez mellékelt egy raklap linket is nektek.

Bájos linkek