262. Székesfehérvár Székesfehérvár adás

Azt hitte Balázs és Gabi, hogy kicsit talán megvizezik a lábukat a megértés és művészet tavában, de gyorsan mélyül az a tó. Balázs Seth Godint olvasott, akinek The Practice: Shipping Creative Work című műve arról szól – vagy próbál szólni – hogy hogyan lehet az ember hatékony művész. Ír jókat Godin, de nem tudja levetkőzni, hogy marketing guru. Nem is gondolkodik abban, hogy vannak olyan emberek, akik ki akarnak teljesedni a művészetükben, de nem az a céljuk, hogy minél több embernek eladják azt termékként. Ennek a kiszálazása sokáig tartott, mert azzal is megkavarta az író az iszapot, hogy profi és amatőr helyett amatőrről és művészről beszél, ami nem egy valós szembeállítás.

Nem gondol az utókorral

Gabi a Booker idei listájáról olvasta a Shuggie Bain című könyvet Douglas Stuarttól, aki gyerekként elszenvedte a thatcheri Nagy-Britanniát. A regényből megtudjuk, hogy Glasgowt Ózddal akár közvetlen járat is összeköthetné, mert a semmibe való belenövésről tudnának beszélni a két város lakói. Mondjuk azt úgy, hogy Stuart túlélte a gyerekkorát és művésszé tudott válni. Emellett szó esett a Strathan-féle az év sci-fi és fantasy novellák antológia 2020-as kötetéről is.

Ádám átaludta az adást és utólag, palackba zárt üzenetként csatlakozott az adáshoz. Melentyev Mi volt – holnap? című nagyonszovjet nagyongyerek sci-fijével. A regényben a jövőben ébred fel egy kis pionyír, és nem csak ő, hanem a mellette fagyott mamut is felébred. Sétálnak be a városba, ahol már automautó meg napelemes csoda működik mindenhol. Rip van Winkle sztori persze, láttunk már ilyenből nem egyet, de szórakoztató és úgy szovjet jövőkép, hogy az már komikus. Egy délutánt megér.

Bájos linkek

Az egész adás egy csinos mp3-fájlban
A Hármas könyvelés hírcsatornája
ITunes Feed, csillagozz!

Hetvenhetedik, “népmese” adás

A cím ezúttal nem csak az adásszámra rímel, sokszor kanyarodtunk a mesékhez, vagy ha onnan el, kellő mennyiségű hamburgermorzsát potyogtattunk, hogy visszataláljunk – amíg fel nem csipegették az erdei trollok.

Híreink voltak

  • Tolkien fia nem annyira boldog attól, ami apja műveivel történik, és bizonnyal vannak még, akik egyetértenek vele. Hosszú, ritka riport Christopherrel.
  • Szintén nem teljes az öröm az angol Meki akciója kapcsán: Happy Meal mellé nem Spongya Bob, hanem például az óceánról szóló gyerekkönyv jár. Jöhetne a felnőttmenü nagyobb hússal, nagyobb vérrel.
  • Kicsit csóváltuk fejünket a 2012-es sikerlisták (például ez meg ez) láttán, jó hír, hogy elég két trilógiát elolvasni, hogy képben legyünk, rossz, hogy ebből három 150 árnyalat.
  • 2013 pedig Scalzival indul, a Human Divison első része már elérhető, keressük a free verziót.
  • Végül pedig móka-kacagás, ez alkalommal időben szólunk, hétfőn asztalhoz ülünk, és aláírjuk, hogy ez milyen jó ötlet. Event itt.

Mit olvastunk

  • Balázs kedvenc vesszőparipáján lovagolt, James Bond örök, és a lányok legjobb barátja. A filmekről és Ian Fleming maceráiról alaposan, és némi szeretettel ír Len Deighton. Seth Godinról pedig Balázs beszélt a néminél több szeretettel, úgy tűnik, a buzzword-ök jelenléte nem feltétlenül rontja egy mű hasznát. (Még a buzzword szó használata sem.)
  • Ádám egykötetes volt, de az legalább nagyszerű, Warren Ellis a Gun Machine-ban revansot vesz, és leír-leír-leír. Fegyverek sormintában a falon, párjavesztett zsaru és egy város, amit be kell lakni, be kell élni. No meg csodálatos trailer. Bónusz infók az adásban, pl. hol érdemes nekikezdeni Ellis életművének.
  • Én újraolvastam A Hobbitot, közben lapozgattam az SFMag tematikus cikkeit, valamint ideillő festményeket, mind szívből ajánlott. Block másik hőse is terítékre került, Matt Scudder szintén remekül eltalált figura, és az egész ismét több, mint a részek összege, tehát gyűjtsd össze mind – I’m lovin’ it.

Bájos linkek