143. fremen adás

Vannak ilyen hívószavak, akár a gongnak pattintott kavics, felkel rá az egész alvó ház, sőt néhány tibeti szerzetes és egy hulladémon is, feltéve, ha Leslie L. Lawrence valahogy érintett az ügyben. De ha nem, akkor is elegendő Herbert, Jodorowsky és Sting, egész estét betöltő téma ez. Egy másik estét, mert a mostanira egy komplett adással készültünk.

Témáink voltak

  • 30 éves a Neurománc, benne élünk, azért nem láttuk a fától az erdőt. Lesz még ebből valaha film, vagy marad a Johnny Mnemonic meg a Strange Days?
  • Kellemes könyves versenyről hozott hírt Ádám, már vége, de lehet csemegézni a termésből.
  • Jó vagy rossz hír, hogy sok könyvet kaphatunk egészen kevés pénzért? “Papa hozott egyszer egy kilót.” Néha elegendő egy cím is, például ez: The Kosher Guide to Imaginary Animals.

worm

(Innen.)

Mit olvastunk

  • Én semmit nem kockáztattam, Block betörő sorozata pontosan hozza, amit az ember vár tőle, elménc, csillogó párbeszédek, karakterek, akiknek mindent megbocsátunk, és ha szerencsések vagyunk, az adott regény egy kellemesen felépített bűnügyi szálat is tartalmaz. Vicces összecsengést is találtam két könyvesbloggernél (Lobo és pingi).
  • Balázs szekérderéknyi képregényt hozott, lehet belőle szemelgetni, azt vélhetően Ádám nevében is mondhatom, hogy a Spread vörös tobzódása lenyűgöző, reméljük, marad még vér a pucájukban. A többiekről csak felsorolást írok: Grayson, Spider Man 2099, Suicide Squad, The Life After.
  • Ádám együtt rezgett a héten Balázzsal, mert szintén képregényezett, a korábban már dicsért Saga újabb részei kapcsán biztosított minket, miszerint tartják a színvonalat. Christopher Moore újabb magyarul megjelent kötete, a Te szent kék is ígéretes, Toulouse-Lautrec nyomoztársaival, mert van Gogh halála igen gyanús, közben ott van Párizs és a művészet háttérképnek.

Bájos linkek

126. Polaroid adás

Sziasztok! Ez az új időpontunk: a legprecízebben úgy lehet megfogalmazni, hogy hétvégén, kábé.

A héten meghalt Borbély Szilárd, író, költő, egykori tanárom.

Lassan díjszezon van, az SFMagon három részes cikksorozat jelent meg arról, hogy mi is az értéke és értelme az irodalmi díjaknak. Egy, kettő, három.

James Patterson – idézem Balázst “repülőtérikönyv-író” – ötven független könyvesboltnak ad pénzt. Nem döntöttük el, hogy szeretjük-e. De a könyvesboltok alapvetően jók, na. *(Bezzeg az e-kereskedelem.)

Az amerikai MÁV támogatja az írókat. Például azzal, hogy ad nekik ülőhelyet és kilátást.

Felmérés készült a magyar e-könyv-vásárlókról. Valami olyan jön ki a végén, hogy a fiatalok is csak olcsó papírkönyvet hajlandók lopni.

Mit olvastunk

Gabinak volt ideje. Legalábbis úgy tűnik. Egyrészt kivégezte a magyarul frissen megjelent Simenon regényt, aminek az a címe, hogy Maigret és a három nő. Aztán az új Jeff VanderMeer regényt, aminek az a címe, hogy Expedíció. Végül pedig Lotterfeld Boholy Isten könnyei című novellájával fejezte be a hetet.

Georges_Simenon_(1963)_without_hat_by_Erling_Mandelmann

Balázs arra ébredt rá, hogy a 12 év rabszolgaság című film valójában egy könyvből készült. Solomon Northup önéletrajzából, ami ráadásul jó is.

Ádám pedig Luke Harding The Snowden Files című snowdenológiáját és a Brian K. Vaughan – Fiona Staples páros által készített Saga képregény ) első gyűjteményes kötetét olvastam.

Bájos linkek