85. “tarack” adás

Szégyen vagy nem, de az adás előtti estén addig ünnepeltük a nőnapot, hogy mindenki kókadtan ült be a mikrofon elé, mint egy-egy sokat szorongatott hóvirágcsokor. Azért valami műsorfélét megpróbáltunk összerakni.

Miről volt szó?

Beszéltünk például arról, hogy milyen könyvek filmfeldolgozásai jönnek idén, és ezek közül melyikeket várjuk. Az a mondás, hogy még talán a hányatott sorsú World War Z is kijöhet. Lenyűgöző.

Aztán Gabi figyelmünkbe ajánlotta a Szláv textus blogot, akik szláv irodalommal foglalkoznak és egy kicsit se kibolyhosodott pulóverű bölcsészek. Gyorsan bedobtam még a Rapnyelvet és a Laudátort, mert ha már kultúra, legyen vastag.

Mata Juli, Ottlik Hajnali háztetőkjét budapesti sétává alakító appról beszélt a meetupon – ahol a nőnapot ünnepeltük – amivel egyrészt megvett minket kilóra, másrészt amit végig akarunk sétálni. Jelentkezés kommentben és nyílt levelezőlapon.

Voltak további nőnapi hírek jellegű további nőnapi hírek.

Illetve a végén rácsodálkoztunk arra Rorimack nyomán, hogy magyarul is megjelenik az a John Locke, aki kedvező amazonos értékelések vásárlásával lett ismert. Valamint arra, hogy a Marvel bemutatott egy előfizetéses, annyi képregényt olvasol, amennyi beléd fér csomagot, de sikerült elcseszniük a lényeget. Az adás közben gyakorta hivatkoztunk még a <a href=" http://hartay.blog.beol.hu/2013/03/06/filmotletek/“>Viharsarki Kattintós blog és a Kötve-fűzvén megjelent Cserna-Szabó interjúra is.

Mit olvastunk?

  • Én – ja megint Ádám vagyok a poszt kormányánál – Rejtő Jenő A huszonnégy karátos autójáról állapítottam meg, hogy még mindig halálosan vicces. Gorcsev Iván pedig a magyar Szupermen. Emellett Jevgenyi Morozov The Net Delusion: The Dark Side of Internet Freedom című egészen máshogy szórakoztató trollkodásáról is beszéltem, ami alapvetően a diktatúrákról és az internetszabadságról való gondolkodásról szól.
  • Gabi beleragadt a Csodaidőkbe, mint a Jurassic Park elején a szegény rovar a gyantába. Egyedül abban reménykedhetünk, hogy belőle nem klónoznak majd dolgokat. A második és harmadik kötetet olvasta a hétre, és úgy tűnt, hogy elkezd megbarátkozni a helyenként teljesen eszköztelen világgal.
  • Balázs pedig egy furcsa steampunk, alternatív történelemben játszódó noirt – amikor kimondta ezeket, ott adta el nekem – olvasott, amiben a századelő nagy gyárai tesznek valami gonoszat az épp szerveződő munkások ellen. A szerző Robert Jackson Bennett, a regény címe pedig The Company Man
  • Bájos linkek

  • Az adás egy egyszerű mp3 fájlban
  • A Hármas könyvelés hírcsatornája
  • ITunes feed, csillagozz!
  • Nyolcvanadik, “a Föld körül” adás

    A fogadást megnyertük, sikerült még ezen a héten adást felvenni, és semmi időeltolódás nem játszott a kezünkre közben. Cserébe igen jó hetet zártunk, kellett ez a hétvége rá marcipánrózsának.

    Témáink voltak

    • Durrogtam kicsit, mert az 1Q84 három kötétből immár csak az első hiányzik, csupán ötleteink voltak, miért jó egy könyvet több kötetben, eltérő időpontban kiadni.
    • Ádám is dühöngött (akkor is jó hetünk volt), mert szembetalálkozott az e-könyv ajándékozás lehetetlenségével. Szintén csak ötleteink voltak, szívesen vesszük a tényeket hozzá.
    • Ajánlottam az SFmag flash novella megjelenéseit, és elméláztunk a Galaktika Arénán, itt már nem is említem az ötleteinket. Viszont az egyik leghíresebb flash novella történetéről cikk is van.
    • Nektek mi az ‘egy írótól könyv egyhuzamban’ mérőszámotok? Írója válogatja?

    Mit olvastunk

    • Ádám kellemes képregényt hozott, a The Nightly News egy délután megvan, aztán mehet krumplipucolás alá, újraolvasgatni. Előrukkolt még egy elhibázott borítójú, ámde annél érdekesebb könyvvel is, Joachim Kempin úgy mesél a Microsoft alakulásáról, belső ügyeiről, hogy közben valahogy megmarad az okos ember képe.
    • Balázs megint örömzenét hozott, a Joy Division, majd a New Order basszusgitárosa, Peter Hook mesélt a zenekarokról, a drámáról, kalandokról, könnyű ráhangolódni, ugye, Peter? A másik, a The Human Division első része már nem aratott ekkora sikert Balázsnál, kérdés, hogy ez mennyire embere válogatja dolog, mit mond, aki már olvasta? (És nem fizetett érte sok dollárt.) Hogy idekanyarítsam az adás végét, még előkerült a The Brave Story is, retrospektíve jobb az élmény.
    • Én Paul Austert pótoltam be, a New York trilógia első két részét, különösen az elsőt dicsértem, ajánlott hozzácsapni a csodás képregényt is. Rejtőt újraolvasni nem kell félnetek, mert kiteszem a vesszőt, és jó lesz, de mindenképpen más, mint először, rajongva. Az elátkozott part és A három testőr Afrikában pipálva.

    Bájos linkek