247. ásító inas adás

Vannak dolgok, amik önmagukban értékesek, nem csak attól, ha hirtelen tiltottá válnak. Például piknikpléden heverészni valami közparkban, bekevert házi bodzaszörppel, még hideg radlerrel, olvasgatni, de csak úgy ímmel-ámmal, amennyire engedi a papírról visszaverődő vakító fény (tessék ide valamit kitalálni az ebookról is), a pimasz méhek, a kuszán vonuló bodobácsok, az, hogy valami mindig történik, és nézni kell, vagy éppen becsukott szemmel heverészni. Aki teheti, legyen szíves tegye már meg helyettem is, és küldjön fotót, ha éppen érkezése van.

Így-úgy, ha nem is piknikpléden (bár speciel ez a része még megvalósítható itt Budapest belvárosában, mármint a pléd előszedése), de olvastunk.

Balázs tőle megszokott alapossággal ásta bele magát egy újabb DC karakterek sztorijába, és segít eligazodni a Doom Patrol képregények különböző szériái között a Grant Morrison féle vicces-őrült, a 85-97 közötti sorozat pszichedelikus-kalandos, vissza az ezüstkorba már nem biztos, hogy érdemes menni. A filmsorozat pedig működni látszik.

Ádám is arra jutott, legjobb, ha egy adott világban mélyül el, hogy ez éppenséggel Pippa Grant nagyon viccesnek tűnő sorozata (Hitched, Hammered), a címlapokon ingjüket-gatyájukat elvesztő, jobb sorsra érdemes fiatalembekkel, az nem von le semmit az elmélyülés értékéből. Mellé csapott még egy kis Scalzit (emlékeztek, egy időben majd minden adásunkba beköszönt valamelyik műve), a Redshirts ugyanúgy profi munka, ahogy a többi Scalzi anyag, érdekes adalék, hoigy az adalék (aka néhányplusz kis történet az audiobook végén) inkább oszt, és nem szoroz.

Én Kleinheincz Csilla trilógiájával végeztem (és az is velem egy kicsit). Csodás élmény volt, még ha része is az alkalmankénti csapkodás, káromkodás (“ez nem fair, ez nem igazság, na jól van most már”), nagyon ajánlom, örüljünk, hogy hazai sf ilyen művekkel… hát itt majdnem a kényeztet szót használtam, de valami más, intenzív élmény szinonímája lenne jó, még keresem…, és immár teljes a trilógia, lehet darálni, és darálódni.

Bájos linkek

Az egész adás egy csinos mp3-fájlban
A Hármas könyvelés hírcsatornája
ITunes Feed, csillagozz!

Ötvennegyedik “Gabi nyaral” adás

Szervusztok! A sörözés utáni héten Gabi mindenkit azzal kínzott, hogy holmi rántott kecsegékről, harcsákról meg balatongyümölcseiről beszélt, amikor nem könyvekről volt szó. Egy komolyabb hobbiakváriumot ki tudtam volna kanalazni az adás végére.

Juteszembe, ismét én, Ádám vagyok a Hármas könyvelés blogjának a magyar hangja. Már ha valakinek nem tűnt volna fel a lelki csipkék mintegy teljes hiánya.

Híreink voltak

  • Örkény párkockásokból – megképregényesített egypercesekből nyílt kiállítás a Hadik/Szatyor bárban. A cikkből nem derül ki, de szeptember másodikáig tart a kiállítás.

  • Papp Imi, a Deveraux képregény elkövetője Kickstarter kampányt indított a képregény angol kiadására. Aki nem ismerni, az legalább a négy képkockás blogját nézzze meg.

  • Sabolc a Japánban (is) lakó magam sem tudom mi kimerítő posztot írt az ottani ekönyvpiacról. Nyomonként hasonlít a magyar helyzetre, nyomokban – például abban, hogy óriási konszernek vannak – pedig teljesen más. Nagyon izgalmas, olvassátok el.

  • Van Facebookunk. Gyere, lájkolj. Ennél direktebben nem tudom megfogalmazni.

Botrány

A dögunalmas nyárközepét egymás froclizásával tölti a magyar kulturális élet. A hét első felében azon kellett felháborodni, hogy a világ legsemmitmondóbb videóját le akarta tiltatni az Irodalmi Jelenen Tóth Kriszta írónő. A második felében pedig Tótisz András, A szürke ötven árnyalatának magyar fordítójának Könyvesblogos interjúján lehet háborogni, illetve az erre adott mémmé váló válaszokból.

Mit olvastunk

  • Gabi – keszegezés közben – elolvasta az ötödik Harry Potter regényt, amiben pofozná a tiniket, elolvasta Tar Sándor Szürke galambját és Camilleri Az agyagkutyáját, amiben megintcsak halakat esznek. Ez egy ilyen halas hét.
  • Balázs John Scalzi Redshirts-ét olvasta, ami a scifi sztorik ágyútöltelékeiről szól és M. J. Rose In Session című könyvét, amiben híres nyomozók kerülnek pszichológushoz.
  • Magam pedig – aki itt kapcsolódik be, Ádám vagyok – Iain M. Banks Anyag című scifijét ajánlottam felszívásra, belövésre.

Bájos linkek