219. téglakocka adás

Nemcsak sorozatban a negyedik, de hurráoptimista adást vettünk fel, talán nem nagy spoiler ellőni az elején, hogy mindannyian ajánlottunk könyveket, nem csak beszéltünk azokról.

Mondjuk Ádámnak nem volt nehéz dolga, a Good Omens könyvben már bizonyított, és úgy tűnik, a frissen készült sorozattal is elégedettek a rajongók. Felmerült még, hogy a BBC rádiójáték mit tudott hozzáadni egyszerűen azért, mert élt a rádiózás eszközeivel, szóba került a Cabin Pressure is, benne a méltán híres Bumblesnuff Crimpysnitch, akit akkor még a saját nevén ismertek főleg. Umberto Eco már nem volt ennyire egyértelműen A+-os, okos, de talán egy másik kor okossága az. Szeretjük így is. A harmadik könyv, The Apartment in Bab El-Louk is szép, formabontó és sűrű, Ádám a héten nem tudott mellényúlni, a kiadó oldalát is nézzétek meg.

Én két jó sorozattal készültem, Martha Wells Kritikus rendszerhibája nagyot ment, idehaza is szerették, keveset markol, és éppen eleget fog, a jól kitalált főhős és a magával ragadó történetvezetés éppen elég egy kis regénybe. Talán van remény a kisprózának is. Elena Ferrante viszont nem aprózta el, négy kötetben írta meg két lány barátságának, kapcsolatátnak történetét (köréjük pedig az olasz valóságot), talán saját az élet, ha tudnánk, ki is maga Ferrante, de egyelőre nem fontos, elég a könyvtetralógia, nagyon lehet szeretni, az irodalmi értékén pedig a Grinzingi Borozóban vagy a Kétlyukúban rágódni, és ezzel most súlyosan sztereotipizáltam, holott csak a nosztalgia szól belőlem.

Balázs Karen Thompson Walker könyvét hozta, a The Dreamers nagyon érdekes alaphelyzetet bont ki, előbb egy kisközösségben, majd lassan szétterjedve a világban egyre többen esnek felébreszthetetlen álomba, egyfelől az ébren maradók küzdenek a káoszban, másfelől az álmodók is gyanúsak, szóval szépséges világvége, ahogy szépséges volt a The Age of the Miracles is (adás róla itt, bő hat éve, ótejóég). Szóba került ennek kapcsán, ki hiszi el a borítóra írt szép ajánlásokat – szerintünk van infóéréke, ha nem is úgy.

Egyébkén boldogok vagyunk, hogy nahát, tényleg már a negyedik, és várjuk kedves hallgatóink fotóit (akár selfijeit) a járdaszigeten síró alakról – minderről bővebben az adás végén hallhattok, végső esetben beérjük egy zaklatott járdaszigettel, sőt, istenigazából még pár évaddal is.

Bájos linkek

 

212. rambómadár adás

Szétmászkáltak a hangsávok, mint kisgyerekek az ebédlőasztal alatt, szerelmes barátaink, azért kellett ennyit várni arra, hogy adás legyen. Balázs hősiesen megvágta az ablaka előt tomboló tájfun(széle) ellenére is. Ha bárki kételkedett volna eddig abban, hogy a hősök köztünk élnek, most abbahagyhatja.

Ádám képregényt olvasott, Tiziano Scalvi emberemlékezet óta futó Dylan Dog sztorijaiból az összeset, amik megjelentek magyarul. Dog olyan magánnyomozó benne, aki rendszeresen szembesül a természetfelettivel, így-úgy megússza, megoldja a helyzeteket, közben természetesen megismerkedik egy csodás nővel, aki hol vámpír vagy boszorkány hol nem. Scooby Doo, de nagyon jól, és nagyon viccesen. A kísérő pedig Neil Gaiman Kilátás az erkélyről kötete volt, ami eszéket, beszédeket és bevásárlólistákat tartalmaz.

Balázs rögtön javasolta folytatásnak a Doghoz a Diabolikot és a Sturmtruppent. Majd elmesélte, hogy Timothy Ferris The 4-Hour Body című könyvében milyen hackek vannak arra, hogy fogyjunk, erősebbek legyünk és a többi. (A kettő együtt nem feltétlen megy.) A könyv alcíme aztán mindent megígér ebben az életben: An Uncommon Guide to Rapid Fat Loss, Incredible Sex, and Becoming Superhuman. Emellett járt még a kezében Marc Silber Advancing Your Photography: A Handbook, valamint Bill Jay és David Hurn: On Being a Photographer című könyve. Ebből az utóbbi a jobb, amiben ugyan nem nagyon vannak fotók, ellenben a fotózásról szól tényleg. Minden mást meg úgyis netes tananyagokból tanulunk már mainapság.

Gabi megígérte nekünk, hogy Arundhati Roy Az Apró Dolgok Istene könyve nem hagy majd nyugodni, elgondolkodtat, felzaklat, és mindezért még szeretni is fogjuk pofátlan módon. Ráadásul belengette, hogy hamarosan jön az írónő következő könyve, mert ezt évtizedekkel korábban írta.

Ami pedig még jobb, megismertetett minket a Kuflik világával, akik Dániel András gyerekkönyvének a szereplői. Ne kicsinyeljétek le, leendő filmsztárok!

Bájos linkek