210. telefonáló szűzanya adás

Balázs ha nem is értünk halt meg a kereszten, de két nem túl jó könyvet olvasott el, hogy nekünk ne kelljen. Az egyik az új Don Winslow, a The Force című, amit annyira filmes szemmel írtak, hogy a könyv egyes részei nem is igazán működnek szövegként. De ebben legalább vannak mocskos zsaruk meg vicces beszólások.

A másik könyve Vince Flynn American Assassinjének előzetes-folytatásos-stb története volt, ami hát pont annyira vacak, mint a cím sejteti.

Gabi egyrészt a készülőben lévő Nagyapám című kötet facebook oldalát javasolta, ahol nagyon sok nagyapa nagyon sok sztorija van. Benne az egész huszadik század mindenestül. Emellett Colm Tóibín Brooklynját olvasta, ami nem mentes a problémáktól, de azok nem a remek szövegben vannak, hanem a sztoriban, a szereplők életében és így tovább. Beleköltözős, ne legyen vége regénynek tűnik.

Ádám Neal Stephenson és Nicole Galland The Rise and Fall of D.O.D.O. című mágikus, technikás, időutazós őrületét hozta. Lehet, hogy ez végre egy olyan Stephenson regény, aminek rendes befejezése is lesz, addig pedig hülye kalandok történnek. Emellett volt egy kis alkalmazott marxizmus, mert az általunk többnyire fantasy szerzőként ismert China Miéville remekül megírta a szocialista forradalom történetét October című könyvében.

Bónuszkontent: Miéville a marxista halloweenről 🙂

Bájos linkek

Száztizedik – óóóóóó Afrika – adás

Az este nagyjából azzal ért véget, hogy Gabi gyöngyöző kacajjal játszotta el a tegnapi adást bakkarán, és szégyenünkben kénytelenek voltunk pezsgőbe és kokainba fojtani a bánatunkat Balázzsal. Így eshetett meg, hogy péntek nem volt adás mindenkinek a postaládájában. Engesztelésként a Herman’s Hermits No milk today című örökzöldjével – ez a szó azt jelenti, hogy az öregek otthonában díjmentesen lehet játszani – kérünk elnézést kicsit megbomlott windsor-csomós nyakkendőben.

Na de beszéljünk a hírekről, nem lehet minden vidám és habos, mint a szancsánbarbi. Az adásban volt szó:

  • Oravecz Nóráról. Egy darabig fontolgattuk, hogy kell-e örülni az ő sikerének, meg a magánkiadás sikerének, de aztán rájöttünk, hogy itt ez a sok boldog szupportív jó ember a világba’, a pokol meg üresen tátong.
  • Gabi megemlegette még, hogy volt ám a HVG-n egy interjú Angyalosy Eszterrel, aki nem csak Oravecz Nóra könyvét is szerkesztette, hanem Liptai Claudia valamint Tyson írásait is. Nem nagyon kérdezünk bele.

Reklámblokk: egy árva petákot nem kapunk mi ezért, szívünk vérével írom a posztot most is, de amúgy sznob feliratú pólót pont lehet kapni az interneten.

Mit olvastunk

  • Én össze-vissza olvastam a héten. Egyrészt volt Szabó Magdának az Az a szép fényes nap című drámája, ami igazi kikristályosodott cinizmus az államalapításról. Nagyon lehet szeretni a saját terveiket nyomó hülye magyarokkal együtt. Aztán a Simon Groth szerkesztette Hand Made High Tech, ami egy csomag részeként került hozzám, és ahhoz képest, hogy lejárt szavatosságú futurizmust tartalmaz, egész jó volt. Végül pedig régi szerelmem a hacker-családregény, Neal Stephenson Cryptonomiconja, ami pont ugyanolyan jó, mint huszonnemtúlsok évesen volt.
  • Balázs az összegyűlt és olvasatlan képregények között végzett ritkítást. A George R. R. Martin által írt, furcsán rajzol Skin Trade két füzetét, a Jim Butcher Dresden-aktákjához tartozó Ghoul Goblin hat füzetét és a Marvel Ares minisorozatát olvasta el. Utóbbiban Árész nem az a régies háborúisten, hanem egy sokkal modernebb anyaszomorító. (Ezt a szót annyira szeretem.)
  • Gabira múlt héten ráoktrojáltuk Itó Projekt Harmónia című regényét, ami egy akkora disztópia, hogy az olvasó csak úgy menekül belőle. Még akkor sem költözne bele, ha a kéthavi kaució bánja a dolgot. Emellett újraolvasta a Mester és Margaritát, valamint Mosonyi Alíz Boltosmesék című kötetét, amihez mellékelt egy raklap linket is nektek.

Bájos linkek