160. “kis spéttel” adás

Az elmúlt hetekben buzgón gyűjtögettük a jobbnál jobb híreket, témákat, volt, amin csak átfutottunk adásban, tehát extra linkek itt, a posztban. Dacára a fentieknek rögtön Heti Halott rovattal indítunk.

  • Szomorúak vagyunk, de mosolyog egyik szemünk, mert P.D.James nagyszerű életművet hozott létre, számos remek könyvet, filmalapot hagyott ránk, jó, hogy itt volt.
  • És vannak tényleg jó hírek, például egymás után két scifi rendezvény is szépen pörgött, a Port.hu Sci-fi Nap kapcsán interjú Juhász Györggyel itt, a Hungarocon fotói, előadásai itt megnézhetőek.
  • A hétvégén Hungarokomix, Csepella projektje pedig zárul az Indiegogon.
  • Meséltem a csecsemők könyvtárhasználatáról, illetve a gyerekkönyvtárak gazdag életéről.

IMG_20141207_005918

Tessék, ilyesmihez lehet hozzájutni, ha az ember 11 hónaposan tag lesz.
Ádám pedig egy másik, érzelemgazdag könyvtáras cikket hozott.

Mit olvastunk:

  • Én kényeztető wellness (Flabélos, kavitáció, aromaterápia, vagy ha más nem, súlyos kövek végig a gerincemen) olvasással leptem meg magam, akarom mondani, csupa remek regény jutott, A félkegyelműről talán nem lep meg senkit állításom, az Óraverzum viszont minden hírverést megérdemel, mert adásbéli ijesztgetésem ellenére nagyszerű darab.
  • Balázs filmes-könyves vonalon mozgott, erős ember ő, aki meg tudja várni a könyvvel a filmet, a filmmel a könyvet, ahogy kell. Ráadásul a Mockingjay igazán érdekes lezárása a trilógiának (egyelőre könyvben csak), bátran “sötétszürke”.
    Hangoskönyvként Balázs Hollywood aranykoráról hallgatott végül egészen érdekes (vagy legalábbis az ébren hallott szöveg alapján érdekes) felolvasást.
  • Ádám Correia Hard Magic kötetét dicsérte meg, a Twillight találkozása A máltai sólyommal, mondja az Amazon, tehát jól bevált modulok, újrakeverve, meglepően hatásosan. A periféria pedig hozza a szintet, gibsoni megmondások és valóságteremtések, hacsak az utolsó oldalak el nem rontják, kötelező darab.

Bájos linkek

Hatvankettedik, “még ha azt is mondja, hogy jehova” adás

Mai adásunk úgy indult, mint a szeptemberi első irodalom óra, szerencsére nem kellett nyári élményeinkről fogalmazást írni (nehezítésként beleszuszakolni öt szót, mint népviselet, algásodás, konzekvencia, kövidinka és bárium), cserébe elbeszélgettünk gyerekkorunkról, mások gyerekkoráról, és arról, hogy is van ez a mesékkel. Azt kiókumláltuk, hogy amit hatszor egymás után el lehet olvasni, sőt kell is, az mese. És amit felnőttként is újra lehet olvasni, az ráadásul furmányosan duplafenekű mese (most Propp felhúzza szemöldökét).

Híreink voltak

  • Ádám maradt a realitás, a világi nehézségek, hívságok és butaságok talaján, elsőként egy nemes felhívást osztott meg velünk, Grafitember, a Napirajz alkotója ötödik könyvével hegesztőre gyűjt. A legjobb az, hogy a könyvet nem csak ezért érdemes beszerezni.
  • Ezen felül szó esett arról, mi lehet az oka a mostanság elharapódzó ista (rasszista, szexista, hímsovinista) vitáknak zsánerkönyvek kapcsán. Sajnos nem jutottunk dűlőre, bár voltak elméleteink, ám szerintem a fiúk kinevettek, szerintük én csak hisztiztem. Persze ez csak a móka kedvéért került ide, nem hisztiből. Köszönjük Dworkyllnak az érdekes linkeket (ezt is meg ezt is), figyelem, adásban el nem hangzott anyagok!
  • Ahogy a következő hír, idézem Ádámot: “Richard Kadrey vendégposztol a Powell’s könyvesbolt blogjába. Olyanokról, hogy hogyan lesz az ember író, meg hogy milyen az, amikor a könyv szereplői valami olyasmit csinálnak, amire az író se számít.”

Mit olvastunk

  • Meséket faltam a héten, többek között Baráth Kati hamarosan megjelenő e-novellaválogatásából négy varázslatos történetet, várjuk a többit. Gergő és az álomfogók már korántsem aratott ekkora tetszést, de a világért sem beszélnék le róla senkit, aki nem 12 éven aluli, és még hisz a felnőtteknek. Felemlegettem gyerekkorom egyik kedvencét, Fejrezge Alfonz  történeteit, nagyszerű illusztációkkal, az a Kosch Péter alkotta, aki a Zongora Bill és a madárijesztők rajzait is, tessék megcsodálni. Flickr is van hozzá.
  • Ádám Larry Correira köteteibe (Monster Hunter Alpha és Monster Hunter Legion) feledkezett bele édes szabadsága alatt, a fegyvermániás könyvelő továbbra is pazarjelenetekben osztja az igazságot és a lapot, én már az öblös poharat és a koktélnapernyőt is látom a könyvek mellett, olyan idilli. Ha már mese, Ádám A rézhegyek királynője kapcsán futott bele a ‘Sport szelet’ töprengésbe (ez régen sem volt jó, vagy már másképp gyártják?). Ha valamely kedves hallgató tudja a választ, ossza meg velünk.
  • Balázs őrült életet élt, a Marvel új nagy dobása kapcsán elolvasta mind a 64 képregényt az Avengers vs X-Men történetvonalból. Good news everyone, 14-15 kötet elegendő a főszál követéséhez, ám nem csak a héjában van vitamin. Sőt belebegtetünk egy nagy halálesetet is a sztoriban, de csitt. Ezen felül exkuzálta magát Balázs, mert Paul Austertől mégis jó a Winter Journal.

Bájos linkek