241. őstemplom adás

Érdekes, hogy már megint valahogy a szépen öregedés lett a téma. Vagy csak én szűrök erre, de most, a Super Bowl Halftime Show után kicsit más jelentést kaphat az az állítás, hogy egy ötven és egy negyvenkét éves nő a színpadon ugrabugrál. Így is szép öregedni, sőt, irígy nem vagyok, mert most toltam le fél óra pilatest, ami lehetne parizer szemben super langusztával, de inkább gluténmentes zabkása liofilizált eperdarabokkal.

Node az érlelt szövegek. Balázs egy népszerű és patinás szerző gyűjteményes kötetéről mesélt, Robert B. Parker Spencer sorozata nagyon kellemes, nagyon kényelmes, zord, de művelt nyomozó, követhető bűnügyek, Boston a háttérben, előtérben, mindenhol. És ételek! Szeretjük, ha esznek a nyomozók (Montalbano, Maigret, Hanna Swensen, és még sorolhatnánk. Vagy inkább ti.) A filmesítés már nem volt annyira reménykeltő, ha nem is Spenser, valami egészen más még kisülhet persze. Addig marad a régi sorozat.

Ádám képregényekkel készült, ráadásul az egyik nem mai darab, mégis. A sötét Incal hozza, amit az alkotók neve láttán várunk, bár pontosan nem is tudom, mi az. Valamiféle világ épül, valamiféle kaland kezdődik, és az ember (Ádám) gyönyörködik. A British Ice már sokkal frissebb képregény, és egészen máshogy szép és nyomasztó, minimál képek, színek, mindenképpen menjen közben a fűtés otthon! És nézzetek rá a szerző oldalára, csak úgy, vannak ott még szépségek.

És akkor Abigél, ami tényleg patinás, és felmerült bennem a kérdés, hogy mennyire működik ez a régi szöveg, antikolt vagy valóban óarany, és tessék, bejött. Izgalmas, fordulatos, peregnek az események, formálódnak a karakterek a finom jelenetekben. A sorozatba még nem mertem belenézni. Kij Johnson kisregénye másképp fogja meg a lányiskola témáját, Lovecraft Álomföldjére női karaktereket írt, és Vellitt, nos, hát ő aztán tényleg szépen öregedett ebben az izgalmas szövegben.

Ezt pedig köszönjük hallgatónknak!

Bájos linkek

Az egész adás egy csinos mp3-fájlban
A Hármas könyvelés hírcsatornája
ITunes Feed, csillagozz!

207. buláta adás

Én elsüthetem, hogy bulátabulira, mert ha a fiúk teszik, akkor talán kevésbé elnéző a hallgatóság, hogy a pinatabulira.hu címet is leporoljuk.

Az entellektüel nyitás után rögtön a sűrűjébe csapnánk annak a bizonyos bulinak.

Balázs az MTV sűrű éveiről olvasott, és amit elképzelünk egyfajta sztereotíp édes életként, na, hát úgy fest, hogy valahonnan a sztereotípiák is merítenek.

Zenehallgatás, addiktív szerek (mint Nutella vagy szotyola) fogyasztása javasolt, de természetesen egészségre károsak.

Ádám Kij Johnson kisregényét hozta, a szerző nem ismeretlen előttük, aki olvasta idehaza is terjesztett novelláit (pl. Pónik), annak ez nem meglepő, erős eszközeivel, témáival megosztó és emlékezetes. Kisregénye is csavart, de konszolidáltabb, Lovecraft rajongóknak ajánlott vagy éppen nem? Ádám másik szövege is spekulatív fikció, de nem úgy. A néhai Mr,. Shakespeare különböző valóságokat vesz elő, hogy mi igaz, mi teremtett, azt nem tudjuk biztosan, de szabadságunkban áll hinni a könyvnek akár. Hozzá illusztrációnak középkori halálozási rovat a hátsó oldalon, a képregény felett, stílszerűen twitteren.

Én hallgatói javaslatra a Terápiás hazugságokat folytattam, néhány újabb üléssel beljebb már nagyon élvezem ezt a könyvet, könnyű a kibicnek, no meg könnyű szeretni ezeket az esendő karaktereket, ráadásnak ott a sok kulisszatitok, nem is fűrészelik el a nőt igazából. Érdekes adat, hogy függetlenül a könyvtől irodalomterápiás rendezvényen is jártam, nem bántam meg.

Gary Larson bármihez jó illusztráció.

Bájos linkek