Címke: Kazuo Ishiguro

264. adriai adás

Közzétéve Szerző:
Válasz

Egy hónap is eltelt, hogy ezt az adást felvettük, de elsodortak minket a hullámok. Amúgy is, kétszer ugyanabba a tengerbe, meg minden folyik, meg ilyesmi. Mindenesetre flexibilisen mozgó napokat élünk, ahogy egy éve minden napnak van egy kis nyúlóssága, ragadósága is. Olyan ez, mint a szlájm, ami annyira ment a Youtube-on. A kis fizikusok baráti köre pedig a szlájm helyett utána nézhet a nem-newtoni folyadékoknak.

Fotó: Franklin Heijnen CC-BY

Balázs visszatért az általunk eddig többször tárgyalt, vitathatatlanul szépirodalmat író szerzőhöz, Kazuo Ishiguróhoz. Akinek egy sci-fi jellegű regényét vette le a polcról, aminek a címe Klara and the Sun. Van benne otthoni robot is, amit egy mesterséges intelligencia vezérel, pont mint az AI című filmben, és van benne dráma is.

Azt persze a Sony nagy kísérletéből, az Aibo nevű robotkutyából tudjuk, hogy az emberek bámulatosan tudnak kötődni viszonylag limitált intelligenciát mutató lényekhez is. Ez a regény a kapcsolat másik oldalával is foglalkozik.

Ádám belevetette magát a 19. századba és Vámbéry Ármin utazónak az első keleti útjáról szóló beszámolóját olvasta, ami némiképp terjengősen ott kezdődik, hogy a kis Vámbéry megszületik. A Küzdelmeim című önéletírás fent van a MEK-en is, és rendkívüli módon ajánlott olvasmány.

Emellett a magyar informatika egyik apukájának, Kovács Győzőnek, aki egy zseniális figura volt, Válogatott kalandozásaim Informatikában című műve, ami sztorizás ősszámítógépekről.

Végül pedig volt idő egy kis Petőfi gyalázásra is. Akarom mondani történeti munkára arról, hogy milyen figura volt Petőfi Sándor, erre a témára persze Balázs ugrott rá, mindannyiunk nagy-nagy örömére. Nem ígérjük, hogy hamarosan jön a Netflix sorozat Petőfiről, pedig többnyire lenne rá igény, bár Gabi kicsit szkeptikus volt.

Gabi Samantha Schweblin Little Eyes regényét hozta az adásba, ami a weirdhez közel álló sztori, amiben benne van az a megfigyelési társadalom, amiben élünk. Egy tamagocsi – vagy Furby! – jellegű eszközzel indul, ami drága játékszernek is tűnhet, de csak a mindennapi élet megfigyelését jelenti. Mivel nagyon szeretjük azt, ha bárki a mi jelenünktől ágazik el gondolatban egy keveset és felfedezi azt a jövőt, ezért ezt a sztorit is szerettük. Nem azért, mert akarnánk benne élni.

Bájos linkek

Az egész adás egy csinos mp3-fájlban
A Hármas könyvelés hírcsatornája
ITunes Feed, csillagozz!

201. ír dízel adás

Közzétéve Szerző:
Válasz

Nem jó idők járnak. Meghalt Harper Lee, meghalt Umberto Eco, és hát hosszú hetek óta minden adás halálhírrel kezdődik. Eco kapcsán arról beszéltünk, hogy ki mit szeretett tőle. Valahogy nem az új könyvek kerültek elő.

A hongkongi elrabolt könyvkiadók esete (ez így olyan, mint egy Sherlock-novella címe) sem válik vidámabbá. Megvan hol vannak, Kínában, és már koholódnak az új vádak is.

A hongkongi filmfesztivált pedig nem adja a kínai tévé – aminek amúgy szép és nem hagyományos épülete van – mert egy erős, kritikus film is díjat fog kapni.

Emellett van még baj Egyiptomban és Amerikában is. Utóbbi legalább arra ürügy, hogy iderakjak valamit Molly Crabapple-től, például a tavalyi gázai riportjából:

the-oppressive-architecture-of-the-west-bank-body-image-1440384783-size_1000

A fentiek mellett téma volt még, hogy az ember hogyan dob ki, hogyan ad át (el?) könyvet, amire már nincs szüksége. A tippeket várjuk.

Mit olvastunk?

Ádám vagyok és Harry Potter fancitionnel indítottam: a Roxfortba új IT-s érkezik, az ő naplóját lehet követni a Tumblren. Végre eldől, hogy a varázspálca az erősebb vagy az ember, aki le tudja kapcsolni az egész épületben a wifit. Aztán volt egy Laurie Penny novella – The Killing Jar – arról, hogy a Serial és a Making a Murderer után mi a következő lépés a gyilkosos, true crime-os tévézésben. Végül pedig egyetlen igazzy könyvként volt szó Sarah Jeong The Internet of Garbage című könyvéről, ami netről, zaklatásról és ezt lehetővé tévő tényezőkről szól.

Gabi Kazuo Ishiguro mielőtt-híres-író-lett könyvét olvasta a A lebegő világ művészét, ami alapján megint csak arra jutott, hogy nem véletlenül tartjuk jó írónak Ishigurót. Majd az élményt még lenyomatta a Q-ügyosztály két esetével, amelyek könyvben nem olyan nyomasztók, mint filmben, de azért csak skandináv krimikről beszélünk.

Balázs a Tinderen csajozó szabadbölcsészek nyomába eredt Aziz Ansari és Eric Klinenberg könyvével, a Modern Romance: An Investigationnel. Most izgulhatunk, hogy odaadja-e a könyvet azoknak a kollégáinak, akikre ráismert benne! Ha pedig ennyi kontent még nem elég, itt egy remek vizualizáció, hogy az ácsok óvónőket vesznek feleségül.

Bájos linkek