236. dácsia adás

Még le se esett a hó, de a mi adásunk úgy csúszott, mint nyári gumis autó a latyakon. Elhivatottságunk azonban ettől egy cseppet sem csökkent.

Van, hogy az ember csak úgy nézne ki a fejéből

Ádám hangoskönyveket hallgatott leginkább, mert megfázva fekve azt lehet a legjobban. Anthony Bourdain Kitchen Confidential-je nem egy új könyv, ellenben még mindig nagyon szórakoztató. Vannak benne nappal dolgozó éjjel magukat szétcsapó szakácsok, iskolát teremtő séfek, egy év alatt csődbe menő nyugdíjas fogorvosok és rendkívül sok dolog a főzésről és az ételről. Jön is egy szakácskönyv az Abebooksról.

A másik könyv olvasós volt, John Scalzi The Human Division-je, ami a Vének háborújának a sokadik folytatása. Végre viszont nem csak szuperkatonák és mégszuperebb katonák szerepelnek benne, hanem diplomaták, idegenek, szóval csupa olyasmi, akikre eddig maximum lőttek a regénysorozatban. És milyen jót tesz ez neki!

Gabi Annie Proulx The Shipping News című könyvéről beszélt, amiben annyi szörnyűség történik a cselekményleírás szerint, hogy nehéz elhinni, hogy maga a könyv jó. Pedig annak tűnik, csendes óceánba bámulással meg egy csomó hajózási kifejezéssel, amiket az ember vagy megtanul, vagy úgy kezel, mintha vers lenne és elfogadja a létezésüket.

Valahogy szóba kerültek itt még a Helka-történetek és Gerry bácsi is, aki léghajóval körüli meg a világot a gyerekkönyvben. És mennyire jó gyerekkönyvek azok.

Balázs pedig nagyjából huszonkét regénnyel van Hollywood előtt, már ami a Jack Reacher könyvek elolvasását illeti. Ami azért meglepő, mert közben pörög az élet: munka, vendégek, Hongkong, és még mellette valami kikapcsolós hobbit is próbál üzemeltetni. Senki ne csodálkozzon, ha ezek után az amerikai fociról is lesz szó néha!

Mindezek közben a Blue Moont olvasta, amiben Reacher, megy tovább az életében senkihez és semmihez nem kötődve. Rágógumi? Az persze, de mindenkinek van olyan könyve, amit rágóguminak olvas. Igazán elmondhatnátok vagy itt vagy a Facebookon, hogy nektek mi a kikapcsolós olvasmányotok.

Bájos linkek

Az egész adás egy csinos mp3-fájlban
A Hármas könyvelés hírcsatornája
ITunes Feed, csillagozz!

217. testőrcsel adás

Őrült beszéd, és van benne rendszer. Legalábbis úgy tűnik, és igyekszünk megtartani, tekintettel sok külső körülményre, melyek közül én most csak azt emelem ki, hogy mindig esik, és ilyenkor azért mégis népszerűbb az olvasás (vagy a bekuckózás podcasttal, forró csokoládéval és olyan kötött pulóverrel, ami valamiért mindenképpen három számmal nagyobb kell legyen a kicsiny, bögrét szorongató kézhez viszonyítva, arra rálógva).

Ádám annyira be is kuckózott, hogy végül helyettünk (és nagylelkűen helyettetek is) aludt, így később kapcsolódott be az adásba, mi Balázzsal azért tartottuk a hajnal 9-es frontot, és izgalmas könyvekről beszéltünk.

Balázs rögtön egy nagyon csábító, például mert vicces és egyben fajsúlyos-súlyos könyvet ajánlott, lassan ötvenes fickó szembenéz a Dolgokkal, mint párkapcsolat, karrier, úgynevezett mit is értem el eddig, volt már ilyen, lesz is, de Andrew Sean Greer jól csinálja, szóval ajánljuk – no meg Pulitzer-díjat is kapott. Márpedig Balázsnál magasan van a léc, ezt mutatja, hogy Scalzi sf krimije, a Lock In már korántsem aratott akkora sikert. Nem rossz az a könyv, tisztes mestermunka a mestertől, akit azért szeretünk.

Én két kevésbé víg szövegről meséltem, Colm Toibín könyve, a House of Names a görög mitológia egyik történetét mutatja meg újra, hiába tudjuk, hova fut ki a történet, azért (vagy éppen azért) megrendendít. Moshin Hamid regénye, a Nyugati kijárat szintúgy, és a téma sem ismeretlen, két, talán pakisztáni fiatal szerelme, majd menekülése némi mágikus realizmussal megkönnyítve-megnehezítve. És ha már szóba került a menekülttábor, megemlítettem adásban Moskát Anita könyvbemutatóját, csak szőrmentén, az Irha és bőr nagyszerű könyvnek ígérkezik, ha elolvastam, biztosan lesz róla szó.

Ádám főleg képregényeket hozott, az első kupac, 6 füzet az elég jó nevű alkotótól, Mark Millartól érkezett, egy adag elkényelmesedett mágus azzal szembesül, hogy valaki mégsem szereti őket eléggé, sőt vadászik rájuk. A másik, 4 részes szett is hasonló, másik adag szuperhős vs. világégés főgonosszal, ez önmagában nem lenne izgi, de higgyünk Ádámnak, hogy izgalmas, jók a karakterek, és derék dolog, hogy 4 rész alatt lezárnak egy sztorit. Hozott még egy sf kisregényt is, rögtön kettőt (van még, ahonnan ez jött), és a Firefly és Summer Glau neveket dobta be alapozásul, szóval megvan a hívószó a Voidwitch Saga esetében.

 

Bájos linkek