Mérő László megmondta, hogy azért kell veszteséges könyveket kiadni, mert Pareto-elv. Illetve hát mert senki sem tudja, hogy mi lesz a befutó. Ezt amúgy a hallgatóink húsz százaléka valószínűleg előre tudta a nyolcvan százalék helyett is. Vagy ez nem így működik?
Mivel Gabi már majdnem szétültetett minket Balázzsal, az meg végképp hülyén veszi ki, ha anyámat is behívatja, ezért inkább elmondtam, hogy a Bookline augusztusi könyves toplistája ugyan csinos, de még jobb lenne, ha lenne egy összmagyar toplista. Kicsit jobban eleresztett kollégáink a New York Timesnál ilyesmiből dolgoznak. De az persze a nyugat, oda születni kell.
Megvan az új Moly.hu szabályzata, rögzíti a kialakult szokásokat. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy tetszik.
Gabi feldobta, hogy a 168 óra cikke kapcsán – majd ezt a kapcsánt amúgy hagytuk a fenébe – beszéljünk a magánkiadásokról. Meg arról, hogy mégis mit lehet csinálni pályakezdő íróként. Van-e értelme a közösségi finanszírozásnak? (Van, Görgey Eta a megmondhatója.) És úgy általában mit érdemes olvasni. Ha tudtok jót, ne tartsátok magatokban.
Olyan olvasnivaló, amit mi nem feltétlenül olvastunk
A kedvenc Tim Maughanem – róla a X és Y adásban volt szó – nemcsak hogy berágta magát egy, a jövő Londonjáról szóló fikciós projektbe, de még novellát is írt hozzá. Arra a figurára figyelni kell.
Futaki Attila pedig, aki eddig sem volt kis férfi, a New York Times egyik cikkét illusztrálta amúgy képregényesen.
Olyan olvasnivaló, amit olvastunk is
Gabi úgy ajánlotta Lauren Beukes Moxyland című regényét, hogy Balázst sikerült elijesztenie közben. Pedig keménynek és kegyeltlennek tűnik, ami egy cyberpunk jellegű regénynek nem árt. Nem volt viszont ennyire kegyes a Hamlet halott kötettel, amit mindannyiunk helyett olvasott el.
Én egyrészt meghallgattam Cippó előadásában Baráth Katalin Függőleges egy novelláját. Van amúgy PDF-es verzió is, meg tán Kati e-novelláskötetében is benne van, de a Cippó-féle verzió annyira, de annyira jó, hogy. Aztán volt Joey Comeau Bible Camp Bloodbath című kisregényét, ami azoknak való, akik szeretettel emlékeznek vissza a Sikoly filmekre, mert milyen viccesek voltak már azok. Végül viszont elolvastam Mur Lafferty Marco and the Red Granny novelláját, ami igazi kellemes, furcsa idegenes klasszikus scifi. Kicsit fáj is a végén.
Balázsnak sem sikerült egyértelműen jól választania – ez egy ilyen hét – David Kushner Jacked: The unauthorised behind-the-scenes story of Grand Theft Auto című könyvét olvasta, ami nem eléggé viszi be az olvasót a kulisszák mögé. Ráadásul még a GTAV-öt sem élvezi, pedig a játék annyit kaszált pár nap alatt, amit mi soha nem fogunk megkeresni.
Bájos linkek
