Nyolcadik “éjjeli bagoly” adás

Halljátok? Van szignálunk! A köszönet Banyeket – aki az utolsó utáni pillanatban jelentkező igényeinket is teljesítette, és akinek ezért holmi berúgást ígértem – és Ördögi Royt illeti érte.

Kezdjük a rosszal. A hét fő híre az volt, hogy múlt hét pénteken elhunyt Legeza Ilona, az első magyar könyves blogger, aki már akkor irodalomról írt a netre, amikor a legtöbbünknek még internetje se volt otthon. Méltatás helyett idelinkelem az oldalát, amelyen 3060 mű ismertetése található meg: nézzetek szét!

Aztán:

Könyveink voltak

Balázs bevallotta, hogy nagyon szereti az okos self-help könyveket, és rögtön mesélt is a Roy F. Baumeister és John Tierney által jegyzett Willpower: Rediscovering the Greatest Human Strength című könyvről, ami az akaraterő működését, természetét, és az akaraterőre való gyúrás módszereit ismerteti. Gondoltátok volna, hogy nehéz huzamosabb ideig nem gondolni a fehér medvére?

Az akaraterős könyv mellett igazi krimi is került. Thomas Perry Strip című regénye, amiben nem elég, hogy egy féltucat jól felépített karakter harcol a céljaiért, még egy kelet-európai kötődésű figura is akad.

Gabi John Scalzi korábban már ajánlott Old Man’s War-jába kezdett bele, de most nem a negyedik kötetbe, hanem a leges-legelsőbe. Ráadásul nem is papíron olvassa – most hullámozzatok! – hanem egy e-könyv-olvasón, amit Dworkylltól, a Ekönyvolvasó blog atyamesterétől kapott kölcsön. Volt szó persze papírkönyvről is László Zoltán Nulla pontjáról, ami a szerző korábbi, Nagate című regényének világában játszódik, ám míg az előzmény városi fantasy, a folytatás igazi sci-fi.

Magam a Luther Blisset és Wu Ming néven is alkotó olasz szerzőhármas Q című, a reformáció alatt játszódó eposzi hosszúságú művébe kezdtem bele. Illetve elolvastam a második regényét az előző adásban emlegetett Harry Connolly-nak. A figura zseniális szűk, befelé forduló amerikai kisvárosokat tud írni, már ezért megéri belenézni a könyveibe. Új találat volt még Dan Pearlman két novellája, a magyarul ingyenesen olvasható Óriás a házban és az új kedvencemmé váló 40kbooksnál megjelent The Vatican’s Secret Cabinet, ami a Vatikánról és márványfalloszokról szól.

Bájos linkek

Hetedik “men at work” adás

Tele volt hírekkel a hetedik “men at work” adása – nálam a háttérben
szögeltek meg zenéltek – a Hármas könyvelésnek, de mind eltörpült amellett,
hogy meghalt a Gutenberg Project ur-elektromos könyvtár alapítója. Michael S. Hart
élt hatvannégy évet, ami nem túl sok, viszont az 1971-ben – igen, az
internet és a személyi számítástechnika hajnala előtt – alapított
könyvtárával rajtahagyta a keze nyomát a világon. Ha ő nincs, mi se vagyunk
a csilli ekönyveinkkel.

Emellett persze beszéltünk arról, hogy Lev Grossman szerint a nemlineáris
olvasást veszítjük el az ekönyvvel
;
hogy az Amazon saját képére formálta a PDF-et és ebben a formátumban akar
tankönyveket árulni az egyszercsak megjelenő táblagépén – ami nem
iPad-gyilkos; és eszmét cseréltünk arról is, hogy vajon a kreatív írás
tanfolyamoknak

van-e bármi értelme. (Tipp: igen.) Gabi
felhívta a figyelmünket egy új ‘sok költő egy helyen bulizik’ projektre, és arra, hogy a MEK-nek már Nokia
okostelefonokra is van alkalmazása.

Könyveink voltak

A múltkori adásban már beszéltünk Lev Grossmann The Magicians regényéről,
amit mostanra mind Balázs, mind én befejeztünk. Akkor kimaradt, hogy a könyv
totál Narnia, de most nem felejtettük el. A végére egyébként felpörög a
sztori, úgyhogy elégedetten ajánljuk.

Gabi Tatjána Tolsztaja Kssz!
című zseniális orosz posztapokaliptikus, nagyon érdekesen szétkorhadt
világot bemutató regényét ajánlotta. (Én hangosan bólogattam közben.)
Illetve Samuel R. Delany Az idő mint féldrágakövek spirálja című
kisregényét, ami bár 1968-ban íródott, mégse találta porosnak.

Balázs egy japán krimivel készült, amiben a tökéletes bűntettben segédkező
zseniális matematikus csap össze a rendőrség munkáját segítő fizikazsenivel,
aki ráadásul régi iskolatársa. A könyvet Keigo Higashino írta és The
Devotion of Suspect X

a címe.

Én pedig Harry Connolly Child of Fire
című első regényéről beszéltem, ami úgy urban fantasy, hogy egy valódi
lúzer, egyvarázslatos nyomoz a főhőse. És amennyirekönnyű lenne viccet
csinálni a figurából, annyira nyomasztó az egész világ körülötte. Hétvégén
pedig Király Ferenc A Csillagok hegyén
című jópofa, időnként zavarbaejtő, a világ legvalószerűbb világvégéjét
tartalmazó könyvét olvastam, aminek bár ismerem a szerzőjét, mégse húztam le
sörökre, hogy ajánljam a művészetét.

Bájos linkek