Az este nagyjából azzal ért véget, hogy Gabi gyöngyöző kacajjal játszotta el a tegnapi adást bakkarán, és szégyenünkben kénytelenek voltunk pezsgőbe és kokainba fojtani a bánatunkat Balázzsal. Így eshetett meg, hogy péntek nem volt adás mindenkinek a postaládájában. Engesztelésként a Herman’s Hermits No milk today című örökzöldjével – ez a szó azt jelenti, hogy az öregek otthonában díjmentesen lehet játszani – kérünk elnézést kicsit megbomlott windsor-csomós nyakkendőben.
Na de beszéljünk a hírekről, nem lehet minden vidám és habos, mint a szancsánbarbi. Az adásban volt szó:
- Oravecz Nóráról. Egy darabig fontolgattuk, hogy kell-e örülni az ő sikerének, meg a magánkiadás sikerének, de aztán rájöttünk, hogy itt ez a sok boldog szupportív jó ember a világba’, a pokol meg üresen tátong.
- Gabi megemlegette még, hogy volt ám a HVG-n egy interjú Angyalosy Eszterrel, aki nem csak Oravecz Nóra könyvét is szerkesztette, hanem Liptai Claudia valamint Tyson írásait is. Nem nagyon kérdezünk bele.
Reklámblokk: egy árva petákot nem kapunk mi ezért, szívünk vérével írom a posztot most is, de amúgy sznob feliratú pólót pont lehet kapni az interneten.
- Nem beszéltünk az István, a királyról, mert kétharmad könyvelés még nem látta. Kommentelni azért szabad róla.
- A feneketlen multikulti jegyében a Novelist: the game játék és az általunk olvasatlan Egy műkincstolvaj vallomásai pedig a Könyvudvarban van százforintos akcióban. Ennyiért talán már egy doboz cigirágót sem adnak.
- A 444 megírta, hogy nem csak az 1984-et lehet lobogtatni, ha valakit lehallgatnak. Ők Doctorowot hozták fel, mi hozzácsaptuk még Vinge-t.
- A hangoskönyvek terjedéséről cikkezett a The Atlantic Wire. A podcastnak Balázs a hangoskönyvfogyasztója, bár most hogy beköltözött az eke szarvától a városba, lehet ez is változni fog. Ti hallgattok hangoskönyvet és ha igen, mihez?
- Az Agavénál landolt – bődületesen nagy gratuláció nekik ehhez – a William Gibson életmű kiadási joga. A készülő új regény is, meg a korábbiak is. Nem vagyok egy nagy sorozatgyűjtő, de azért egy csinos Gibson összesnek van hely a polcomon.
- Robert Scoble és kispajtása 22 millió forintnak megfelelő dollárt kalapozott össze egy könyvre, amiben istenítik a mostani tech trendeket. Azért ez nagy szám. Már a 22 millió, nem a trendek istenítése.
- Meghalt Seamus Heaney Nobel-díjas költő. A Gawker twitterről takarított be egy remek sztorit róla. A Lelkigyakorlatok tumblr pedig egy versét közölte. Nem jó persze ilyet mondani, de szeretem a brit nekrológokat a maga mesélős stílusukért, azért, hogy nem azt állapítják meg, hogy jó ember volt, hanem inkább mondanak valamit.
Mit olvastunk
- Én össze-vissza olvastam a héten. Egyrészt volt Szabó Magdának az Az a szép fényes nap című drámája, ami igazi kikristályosodott cinizmus az államalapításról. Nagyon lehet szeretni a saját terveiket nyomó hülye magyarokkal együtt. Aztán a Simon Groth szerkesztette Hand Made High Tech, ami egy csomag részeként került hozzám, és ahhoz képest, hogy lejárt szavatosságú futurizmust tartalmaz, egész jó volt. Végül pedig régi szerelmem a hacker-családregény, Neal Stephenson Cryptonomiconja, ami pont ugyanolyan jó, mint huszonnemtúlsok évesen volt.
- Balázs az összegyűlt és olvasatlan képregények között végzett ritkítást. A George R. R. Martin által írt, furcsán rajzol Skin Trade két füzetét, a Jim Butcher Dresden-aktákjához tartozó Ghoul Goblin hat füzetét és a Marvel Ares minisorozatát olvasta el. Utóbbiban Árész nem az a régies háborúisten, hanem egy sokkal modernebb anyaszomorító. (Ezt a szót annyira szeretem.)
- Gabira múlt héten ráoktrojáltuk Itó Projekt Harmónia című regényét, ami egy akkora disztópia, hogy az olvasó csak úgy menekül belőle. Még akkor sem költözne bele, ha a kéthavi kaució bánja a dolgot. Emellett újraolvasta a Mester és Margaritát, valamint Mosonyi Alíz Boltosmesék című kötetét, amihez mellékelt egy raklap linket is nektek.
Bájos linkek
