169. lovasság adás

  • Ádám a Publio estjén járt, ahol Oravecz Nóra mondott (ezúttal – szégyeljem magam) okosságokat, méghozzá a marketingről. El is hiszem neki.
  • Elment Fodor Ákos. Ő szépséget hozott, sokaknak jutott belőle.
  • Az Alexandra most nem a rosszgyerek az osztályban, fellélegezhet a kedves szülő. A Könyvjelző magazinban tényleg jó cikkek olvashatóak, rögtön kettőt ajánlunk is, egyet Móriczról, egyet pedig akár Móriczról, akár a többi kötelező olvasmányról, azok újratervezéséről.
  • Az SF Szakosztály rendezvényének felvetése, vajon lehet-e Asimov kötelező olvasmány. Aki ott járt, számoljon be majd, mi lett a döntés.
  • Hoztunk egy köteg linket március 15-e kapcsán. Habár Ádám lepattintotta a cukormázat az enyhén avas mogyoróról, azért mégiscsak édesség a Duna-kavics, és lesz Kossuthkifli, készülnek dalok a Pilvaker címén, és lesz 12 pont képregényesen. És lesz szabad slam est is.
  • Ádám még egy szomorú történetet hozott, Harper Lee kéziratáról.
  • Végül villantottunk egy kamaszoknak szóló versműhelyt is.

Mit olvastunk

Én borító alapján belevágtam egy lengyel történelmi krimibe, végül összeállt valamivé, kérdés, megéri-e kivárni az enyhén bizonytalan eredményt. (Azért izgalmas lenne mást is kipróbálni tőlük.) Emellé csaptam egy hangoskönyvet, Cserhalmi György Parti Nagy Lajos átfaragta meséket olvas fel, bármikor bárkinek ajánlom.

Ádám Flickren lelt novellát, hozzá persze fotó is jár, kompakt történetek így együtt. A kauzalitás angyala nem csak a hét tortáján a hab, a trilógia egészen szépen felépül, nekünk is eladta az (újra)olvasását.

Balázs Bill Gates listájáról választott, de a The Rosie Project annyira nem tud több lenni egy átlagos romantikus történeten, mint amennyire több szeretett volna. Nagyjából lehet tudni előre, mi történik, például nem, nem esik rá a főszereplőre a könyv végén egy zongora.

Bájos linkek

Kilencvennegyedik “Senna” adás

Még szárad a festék a falakon, a bejegyzés megírása után fogok behekkelni egy audiolejátszót a motorba, hogy itt a blogon is meg lehessen hallgatni az adást. De boldogok vagyunk, még ha ugyanaz is a fogmosó meg a borospohár, és dobozból (a szerencsésebbek bőröndből) öltözködünk. A címeink nem változtak, ha változtak volna, felírnánk a postaládára a nevünket, de egészen más ez a hármaskönyvelés.hu, mint az előző volt, higgyétek el.

Meghallgatom márderögtön

[audio:http://feedproxy.google.com/~r/harmaskonyveles/~5/b6D60dsq6gc/harmas_konyveles_94.mp3|titles=”3K – 94. Senna adás”]

Híreink voltak

Neil Gaiman és Amanda Palmer filmklubot csinált, hogy megmutassák egymásnak a kedvenc filmjeiket. Tök jó címek szerepelnek. Jobb, mintha eldugnának egy rajzot egy kő alá.

Rudy Rucker őscyberpunk szerző és matematikaprofesszor előásta egy régi cikkét arról, hogy mi az a cyberpunk. További kötelező olvasmányok egy (tetsz?]halott projektem oldalán.

Nagy kedvencünknek, Tom Gauldnak megjelent a kötete. A könyvben azokat a karikatúráit lehet megtekinteni, amiket már mi is iszonyú gyakran linkeltünk. Ez a fickó egyrészt remek poénokat talál ki, másrészt nagyon ügyesen rajzol belőlük egyszerű rajzokat. Erre van a blogja.

Gilian Flynn nagyon érdekeseket mondott a Guardiannek adott interjújában a gonosz nőkről és a női szerepekről.

Volt szó a feldolgozásokról. Én szerettem a Hugh Jackmannel és Russel Crowe-val forgatott Nyomorultak musicalfilmet, Gabinak nem tetszett az Anna Karenina a színházban. Hogy legyen valami egyértelműen bazári, nézzetek meg egyszerre 17 Jean Valjeant a színpadon.

És ha már. Picidzé küldte azt a PR-cikket, aminek egy Robin Cook regényre kéne felhívni a figyelmet, de eléggé bénán teszi. (Disclosure: a Life.hu-t is kiadó Origónál dolgozom, a véleményem nem tükrözi a munkáltatómét.)

Programok

Itt a tavasz, amikor nem esik akkor meg a nyár is. Úgyhogy vagy menjetek jövő csütörtökön Miskolcon Krasznahorkais Műút beszélgetésre, vagy hétvégén Pesten a Budapesti Aszfaltprojekt túráira. Vagy ha egyik se fekszik, akkor van még szombati köldöknézés írókkal vagy Színházak Éjszakája is.

Mit olvastunk

Gabi: Agota Kristof trilógiájának első darabja A Nagy Füzet, de elkezdte elszpojlerezni a többi részt is. Illetve lelkendezett ő is Hannu Rajaniemi Fraktálhercegéről, amit most már ketten szerettünk nagyon.

Ádám: végre nekiálltam elolvasni Ian McDonald Dervisházát, amitől egy kicsit elijesztett annó a kritika. Pedig hát hülye voltam, a könyv remek. Olyan igazi beköltözős fajta.

Balázs: Neil Gaiman Anansi boysát olvasta, majd azon morfondíroztunk, hogy a trickster istent hogy mondjuk magyarul. A másik könyve – M. H. Baylis A Death at the Palace – pedig a Londonba bevándorlókról szóló krimi. Nekik szól levezető zeneként Hó Márton és a Jégkorszak.

Bájos linkek