Címke: Georges Simenon

240. frankó buli

Közzétéve Szerző:
2

Na ez az adás is csak a nevében frankó meg buli, a végére úgy elmerültünk a világ megokolt utálatába (kopirájt József Attila, ugye), hogy csak úgy cuppogott.

Gabi azért elmondta, hogy egy Maigret kötetben elmerülni az mindig egyfajta hazatérés. Most éppen a Maigret és a Új-fundlandi randevú címűben, aminek ugyan egyes részei avíttasnak hatnak, mert hát ki megy ki valójában a mobiltornyok hatósugarából manapság? Viszont még így is igen király a regény.

Aztán voltak mesék is, ráadásul azok közül, amiket többen is szeretünk. Vagy legalább is Békés Pál A kétbalkezes varázslóját igen. Ami ugyan panelban játszódik, a létező szocializmus kulisszái között, de csak vannak a mai napig érvényes részei. Mint ahogy A végtelen történet Endétől is érvényes még. És mivel a valós tájak is szóba kerültek ezért a Vili, a verébtől (Klauzál tér!), a Berger Szimat Szolgálatról és Csoda és Kószáról is.

Ádám a világot szüntette meg a szokásoknak megfelelően. Most épp Simon Stalenhag Elektromos Állama volt a partnere ebben. A könyv egyszerre nagyon szép, tele Stalenhag egyedi hangulatú csodás festményeivel, és nagyon depresszív. Nem egyszerű beletörődni, hogy a világnak vége.

Emellett pedig Garth Nix Sherlock Holmest és a kerekasztal lovagjait is felvonultató novelláját ajánlotta, amit igazán olvasna tovább is, ha lenne.

Balázs pedig Stephen Holmes és Ivan Krastev könyvét a The Light That Failed: Why the West Is Losing the Fight for Democracyt olvasta, ami azt próbálja megfejteni, hogyan került bele abba a csapdába Kelet-Európa, Nagy-Britannia vagy éppen az Egyesült Államok amiben most vannak. Vagy persze, hogy merre megy Kína.

Bájos linkek

Az egész adás egy csinos mp3-fájlban
A Hármas könyvelés hírcsatornája
ITunes Feed, csillagozz!

224. villámcsapva adás

Közzétéve Szerző:
3

Kilencedik adást vesszük fel amióta újrakezdtük a podkasztolást. Lassan megszokássá válik megint, és ennek nagyon örülünk. Reméljük ti is. Van ezzel kapcsolatban egy kérésünk: legyetek olyan jók, csillagozzátok meg a Hármas Könyvelést az iTunes-ban, ha olyanból hallgattok. Ha meg máshol értékeljetek ott.

Emellett nagyon örülnénk kommenteknek, hogy mit olvastatok el vagy vettetek meg azért, mert mi az elmúlt kilenc adásban ajánlottunk. Az erre válaszolók között kisorsolunk Balázs fotó zine-jeiből párat. Én láttam már képeit, örülnétek neki, higgyétek el!

Na eddig a népszerűsködés. Most mondjuk, mit olvastunk.

Balázs talált egy olvastlan Asimovs’s magazint, benne pedig egy Cixin Liu novellát. Aki egyrészt a kínai sci-fi ünnepelt sztárja, másrészt pedig kisablak, amin keresztül rálátunk arra, hogy a – és itt nagy közhely jön – az individualistább nyugati nézőpontból olvasva egy kollektivistább kínai sci-fi maga a kegyetlenség. A szintin Liu novellájából készült The Wandering Earth-ben lényegében lábjegyzetben hullanak el emberek milliárdjai, de a most olvasott Sea of Dreams- et sem úsznánk meg áldozatok nélkül.

Aztán volt még szó a Bauhausról, amiről nagyon sok dicsérő szó esik így a századik születésnapján. Tényleg nagyhatású iskola volt, de ez sem lehet mentes a kritikától. Szerencsére Tom Wolfe megírta helyettünk, Balázs pedig elolvasta a From Bauhaus To Our House című írását. Ajánlja is!

Ádám vigyorgott, mint a tejbetök, mert szóba került a hobbiprojektem, a Rakasz hírlevél – feliratkozni ér, sőt köszi! – és mert beszéltünk arról, hogy a fotó kinyomtatva érzi jól magát. Portsmouth Sith-bázis alakú, azóta lebontott bevásárlóközpontjáról, a Tricorn-ról, például csodás kisnyomtatványt vettem az Etsyn. Tom Benjamin fotóstól remek ötlet, hogy ezt megcsinálta.

A heti olvasmányom viszont nem ez volt, hanem Tim Wu amerikai jogászprofesszor antitröszt-ügyi eszmefuttatása a The Curse of Bigness. Akit esetleg nem érdekel az, hogy a nagy cégek feldarabolása jó ötlet-e, az azért nézzen bele, mert a szereplők John D. Rockefellertől, Roosevelten át egészen ifj. George Bushig vagy Bill Gates-ig terjed. Benne van a huszadik század teljes technológiatörténete, még ha csak egy nézőpontból vizsgálva is.

Gabi a fellélegzés az adás végén, ő olvasható dolgokat hozott. Egyrészt Andrea Camilleri Montalbano: Egy hónap a felügyelővel nevű novelláskötetét, ami azért működik leginkább, mert már ismerjük a nyomozót regényekből. Egy ismert figurának pedig a szeme rezdüléséből, a félmondataiból is tudunk következtetni.

Aztán egy másik jól ismert felügyelő, Maigret következett. Georges Simenon: Maigret és a hajnali vendég című regényében megintcsak novellák szerepelnek, amelyek megint elegendőek ahhoz, hogy beleéljük magunkat a szokott atmoszférába.

Aki pedig bolondságra vágyik, nos annak Erwin Moser teljesen elképesztő meséit ajánlja Gabi a Fantasztikus jóéjtmesék kötetből. Teljesen eszméletlen dolgok vannak benne, a felnőttek is meg fognak rajta lepődni.

Bájos linkek