Hogy vagytok, feleim? Mindenki olyasmivel nyugtatja, akarom mondani stresszeli a többieket, hogy hát a Dekameron is egy karanténról szól, meg Shakespeare is a pestis elől elbújva írta meg a Lear királyt, Newton meg egyenesen a fizika alapjait találta ki, amíg kint járvány dühöngött. Ehhez képest én elmosogatni nem vagyok képes, ami egyrészt azt mutatja, hogy nem vagyok Newton. Másrészt pedig erős indíttatást kelt bennem arra, hogy a Lear királyozó tömegeket a tarkafa…lehet gyerekek is olvasnak, szóval a tarkafába küldjem el. Vigyázzatok magatokra, olvassatok mindenféle szemetet, ha az megnyugtat titeket. Ahogy egykori szerkesztőm írta, mikor sokan tiltakoztak egy csúnya szót is tartalmazó címjavaslat ellen: ” lesz még tavasz, lesz még lágy kenyér, lesz még egyszer bazmeg a világon!”

Balázs rögtön nem is ereszkedett mélyre a kultúra kellő sűrű erdejében. Hanem a Valiant univerzumban – ami nem a Marvel és nem a DC – élő Bloodshot nevű hős különböző kalandjaiból olvasott képregényeket. Ő az a hős, akit most épp Vin Diesel, Ádám kedvenc Shakespeare-színésze, személyesít meg egy ún. mozifilmben. Fiataloknak: mozi az a hely, ahol az emberek egymástól kevesebb mint két méterre ülve néztek filmeket túl hangosan. Itt lehet megtekinteni az opust video on demand módon.

Az 1992-es Blood of the Machine-t nem nagyon ajánljuk, de hát ez az őskor. A DC “komoly és fasza” képregényeket kiadó Vertigo nevű almárkája sem létezett, az Image se indult még el. Ezekre mind szükség volt ahhoz, hogy a mostani csodásan gazdag kínálat létrejöjjön. Ha nincs Vertigo, nincs tán Sandman sem. Bíró úr, én végeztem. A modern Bloodshot verzióból is rögtön van már három kötet: Setting The World On Fire, The Rise and the Fall és Harbinger Wars. Nem dicsérjük túl, a film ráadásul nem olyan jó, mint a Tökéletes katona, ami nem túl magas léc, de válság idején mindenki azt olvas, amit jól esik. (Amúgy, válságon kívül is.)

Ádám arról kezdett el beszélni, hogy Randall Munroe nem csak a szórakoztató XKCD képregényt csinálja emberemlékezet óta, hanem írt könyveket is. A Mi lenne, ha? című például olyan teljesen hülye kérdésekre ad nagyon komolyan vett választ, mint hogy, mi lenne, ha behajítanánk egy nyers steaket a Föld légkörébe, sülten érne-e földet? (Nem.)

Innen aztán a mi lenne ha kérdést tárgyaló olyan művekig jutottunk el, mint a Deadliest Warrior című vödör aljás tévéműsor. Illetve a Totally Accurate Battle Simulator, amiben egymásnak lehet ereszteni – végre! – olyan ősellenségeket, mint az orosz nehézlovasság és a raptorok.

Emellett esett szó Dumas A három testőréről is, amit Ádám épp felolvas a francia nyelv legnagyobb veszélyére.

Gabi pedig egyrészt Elena Ferrante Aki megszökik és aki marad című könyvét olvasta, mert Ferrantét nagyjából bármikor lehet olvasni. Még akkor is, ha az ember időnként szívesen kiabálna a szereplőkkel, hogy “hülyeséget csinálsz” vagy hogy “mögötted van”! De hát az irodalom többnyire nem Vitéz László bábjáték.

Emellett rácsodálkoztunk arra is, hogy milyen jó dolgokat csinálnak az emberek a neten most, hogy otthon vagyunk ragadva. Van Tíztőlmese, van A kis Nicolas felolvasás, ami már papíron is remek mű volt, de a felolvasás tényleg sokat ad hozzá (a film vacak belőle), és a Madárka meséire is érdemes ránézni. Ráadásul a fentiek csak a gyerekbarát tartalmak voltak többnyire.

Bájos linkek

Az egész adás egy csinos mp3-fájlban
A Hármas könyvelés hírcsatornája
ITunes Feed, csillagozz!