Százharmadik, “levettem a szerencséd” adás

Eljött a könyvlapmélyre beszoruló homok, főtt kukorica héja és préselt kisbogár ideje, a betűket elmosó dinnye- és sörfolt ideje, vonatfémszag és illatosított kézfertőtlenítő kendő ideje, és nem most jött el, hanem itt van már régen, menjetek pecsételni, maszatolni, minősíthetlenül olvasni, könyveket mi majd ajánlunk hozzá, ha már itthon ülünk, és mexikói ételekről ábrándozunk – háttérben penget a mariachi zenekar.

 

Híreink voltak

  • Dobálóztunk művekkel, amelyek alapján vagy amikből inkább sorozatot, mintsem mozifilmet lenne érdemes készíteni. A klasszikus ötletek után felmerült Kondor Vilmos, Baráth Kati és több későbbi kontent is.
  • Kikerült a MEK-re a a Disztichon Alfa, abbahagyhatatlan, ha az ember szemezgetni kezd. Vajon van olyan disztichon, ami nincs benne?
  • Könyvnek ugyan nem könyv, de művészet, a Mai Manó idén is kint lesz a Szigeten, és viszik a Sziget fotókiállítást is – már 21 év, te jó ég! Az első ott nemzettek már ihatnak is kint.
  • Végül kicsit merengtünk a Locus győztesek listája felett, azért örültünk is.

Mit olvastunk

  • És itt a sorozatecsetvégre kínálkozó világ, az Egyszervolt világa, amit ha megismer az olvasó, már nem tudja ugyanúgy nézni Budapestet (vagy Fonyódot éppen). Három Hármas próbálta ki és adott rá pluszt, várjuk a többi írást – hátha. Olvastam még John Dickson Carrt: Dr. Gideon Fell újabb klasszikus, aranykori detektívnyomozását, alap annak, akit érdekel ez a tematika. És kásásra olvadtam az alaszkai Sitka körzetben, ahol Chabon hősei keresik életük értelmetlenségét, nagyon lehet szeretni, újra kell olvasni.
  • Ádám ahelyett, hogy megint ilyen remek könyvet ajánl, más hősi tettet hajtott végre: pótolta helyettünk is A szivarhajó utolsó útját. A két, nemtestvér Pintér izgalmas és élő világot teremtett (újabb sorozatalap talán?), alternatív magyar történelemmel, valós és lehetett volna karakterekkel, már csak a hasonlóan érdekfesztő történet hiányzik a regényből. Talán legközelebb.
  • Balázs is sorozatra gyúrt, a Marvel: Age of Ultron eseményének befejezése kapcsán foglalta össze az izgalmasan induló új kaland fájó hanyatlását (Aldi újság, mondta Ádám, és ez így kompakt). A korábban már felemlegetett The Golem and the Jinni kevésbé kínos véget ért, habár úgy tűnik, nem a végéért kell szeretni, marad a századfordulós Amerika, New York, a negyedek, karakterek sokasága, jut így is. Végül Balázs körmönfont módon adta el nekünk a James Bond regények alját, amiben rasszizmus, hímsovinizmus borzolja az olvasó kedélyét és készteti önkínzó, folyamatos olvasásra.

Bájos linkek

Századik adás

Annyira nagyon izgultunk, hogy valami különlegeset kéne csinálni, hogy végül egy pont ugyanolyan adás lett ez, mint az eddigiek. Viszont kerek a száma neki. Meg minden továbbit már három számjeggyel kell írni. Ja, meg bevisszük jövőhéten a Hármas Könyvelést az OSZK-ba.

  • Nem jóhírrel kezdtük, múlt héten meghalt nagy kedvencünk, Iain M. Banks. A BBC Scotland anyagát itt találjátok róla, az író utolsó interjúja pedig valahol az iPlayer bugyraiban van. Aki megtalálja, küldje el nekünk is.
  • Ehhez képest aztán minden kishír lett. A Nook például leklónozta a Kinde Singlest, ott Snapsnak hívják. 2 dollár egy snapszért… bele se menjünk.
  • A múltkori adás óta kirobbant egy csodás megfigyelési botrány Amerikában. Ennek kapcsán azt nem értettem, hogy nem lehet az NSA legjobb ismerőjének, James Bamfordnak az első könyvét kapni e-ben.
  • A Wired egy marhajó cikke után pedig ajánlottuk Jonathan Alter The Center Holds című jónak kinéző könyvét.

ingokovek

Hogy legyenek masírozó vöröskatonák az adásban, beszéltünk Lőrinczi Judit Ingókövek című könyvének a bemutatójáról, illetve arról, hogy mit várunk a könyvbemutatóktól úgy általában. Balázs például azt, hogy ne lőjjék le a poént.

Holnap, hattól az Élesztőben (Tűzoltó utca 22, Trafó mellett, született: Tündérgyár, anyja neve: Lotterfeld Boholy) Hármas sörözés tartatik. Aki eddig nem hallott volna róla, most hall.

Emmellett lesz még:


Mit olvastunk?

  • Balázs is és én is László Zoltán Egyszervoltját olvastuk, ami magyar városi fantasy, a könyvhétre jelent meg és nagyon vicces. Bár le is gaimaneseztük, de azért megemlegettük A kétbalkezes varázslót is mellette.
  • Gabi maigrémült az Ingókövek jelentette kihívástól és inkább Simenon Maigret és a flamand lány című könyvét, valamint Arthur Schnitzler Tágra zárt szemekjét olvasta el. Az utóbbiban pont annyit pszichologizálnak, amennyi még jó, viszont még nem viszik túlzásba. Egyelőre nem tudjuk, hogy jobb-e mint a film.
  • Végül pedig elolvastam Miklya Anna Jonas és a szürke hadsereg című könyvét, hogy nektek már ne kelljen.

Bájos linkek