Hatvanharmadik, “sztóner” adás

Ma ismét két-három nagyobb vadra mentünk aprójószág helyett – vérontás nélkül persze, bár a szurkálódást most sem tudtuk megállni. Egyik kedves témánk a könyves rendezvények ideája volt, a Könyvhét vitaest kapcsán magunkba kellett néznünk, voltaképp mit is akarunk mi az élettől. Jó hír, könyv mindenképpen van benne: kaland, játék, kockázat is, ahol a főhős max. Tutajos. Akivel átevezhetünk a másik témára: Ádám feszegette, van-e olyan kötelező olvasmány, ami szabadon örömmel olvastunk. A harmadik örök tárgy a kritika és a magánzó blogger generált vagy valós ellentéte, végül Ádám leszúrta a jószágot: kritikus, aki Fejős Évát olvas. És ez még nem spoiler. Ádám kedves kritikai-kritikusi oldalát ajánlotta, Balázs pedig az iTunes University linkeivel dobott meg minket adás után.

Híreink is voltak –  de csak itt a blogban, mindenki okulására, skriblerünk gyűjtése

 

Mit olvastunk

Ádám a nálunk már többször feltűnt Guy Haley Realm 36 regényét dicsérte, detektív noir a digitális világban, illetve egy jól felfegyverzett valóságban, vagy valami olyas. Daniel H. Wilson könyve pedig textúrájában meggyőző, ráadásul azt firtatja, hol van a tavalyi scifi által megígért jövő, azaz a ma, meg abból a repülő gördeszka.

Én kesztyűs kézzel adtam az irodalmi szalont, Az elveszett délelőtt az a fajta könyv, amiről nem tudtam vágyat ébresztve beszélni, pedig erős. Jacek Dukaj regénye, az Extensa, amiről két, általam követett blogger (Könyvtáros testvér és Acélpatkány) is írt, még erősebb, ráadásul ravaszul finom szálakból szőtt anyag.

Balázs fél könyvvel is meggyőző volt, Michael Chabon Telegraph Avenue regénye eddig éppen az, amiről ha ajánlót írna, egy másik Balázs azonnal megvenné. Voltaképp ez történt, ha nem is éppen így. Mindenesetre van benne számos (pop)kulturális elem és cross over, több generáció összefutó élete, kis lemezbolt és a nagy multi meséje, zene, zene, zene.

Bájos linkek

 

47. ronin adás

Sziasztok!

Az adás felvétele óta alapos kirándulást tettem Long Islanden, ezért rövid poszt következik arról, hogy miről szólt a negyvenhetedik ronin adás. (Zárójel: mi volt legutoljára annyira remek film, mint a Ronin?)

Híreink voltak

Isten nyugosztalja, meghalt Ray Bradbury. Minden további szöveg helyett itt a tavalyi szülinapi szám róla.

A DC Comics bejelentette, hogy az egyik Green Lantern figura meleg volt/van. Nem egy bátor lépés, de legalább el lehet arról beszélgetni, hogy kell-e token meleg és hogy Apollo vagy Midnighter keményebb volt-e.

Meseíró pályázat volt, aminek az értékeléséből Gabi egy nagyon érdekes passzust vadászott ki, hogyaszongya

Az idén nem volt fellelhető semmilyen divatvonal, mint korábban például a Harry Potter történetek, vagy a fantasykönyvek világa. A pályázatok többsége a klasszikus mesék típusába sorolható, amelyet a sci-fi típusúak, a fantázia, a tudományos képzelet felé szárnyaló írások követnek. Emellett számos igaz történetet leíró, nem is igazán mesekategóriába sorolható pályamű érkezett, követve hűen a verseny névadójának munkáit.

A Sony bejelentette a PlayStation Wonderbook nevű dolgot. Ne is beszéljünk erről többet.

Játék

Még mindig nem vagyunk abban biztosak, hogy a könyvtrailer egy jó dolog, de van rá pályázat. Meg lehet nyerni egy felspécizett Trabi árát.

Ernest Cline, az általunk is istenített Ready Player One című sci-fi szerzője nyomokat rejtett el a könyvében, amely nyomok egy játékhoz vezetnek. A játék egy másikhoz, aki pedig a három egymás után következő kihívást teljesíti, az megnyeri Cline De Loreanját. Olyan mérvű menőség ez, amire nincs mit mondani: mocskosnehéz játék igazi téttel.

Az Irodalmi Jel a legvonzóbb pályakezdő írót-költőt keresi. Csinos nők, férfiak árnyékai, ezt tartalmazza a galéria.

Könyvhét

Kinéztünk egy raklap regényt, amit nagyon kemény meló lenne egyesével belinkelni. Jön új Kondor Vilmos, ráadásul sorozatzáró rész. Jön Baráth Katalin új regénye, ami megint Ókanizsán játszódik. Az Ad Astra megjelenteti a Dervisházat, aminek holnap van a bemutatója. És ami szerintem a legizgalasabb, megjelenik a Titkos Budapest Budapest a diktatúrák árnyékában, ami a különböző rendszerekről és az elmúlt száz évről szól. Ungváry for prez

Aztán újranyomják Gerlóczyt, Inkei Bence első könyve elvben az én – és nem Gabi vagy Balázs – generációjáról ír, úgyis mint:

Ő már nem volt úttörő, nem állították félre a Skodájukat a svájci-nyugatnémet határon, és nem érezte azt egyetlen osztrák élelmiszerboltban sem, hogy ez itt maga a Paradicsom.

Gabi arról szólt, hogy megjelenik az Édes hazám című kötet, ami olyan verseket tartalmaz, mint a korábban emlegetett Erdős Virág. Izgalmas beszédtéma lehet ez, de lehet belőle tök nagy felesleges flame is.

Emellett volt még szó iny Petra Madárasszonyáról, Miklya Anna Eső című kötetéről, Szabó Róbert Csaba Fekete Daciájáról és Gerőcs Péter Tárgyakjáról, valamint arról, hogy ezek erőltetett vacak címek-e. Szinte már érzem, hogy troll vagyok.

Balázsnak pedig az jött szembe, hogy van új Temesi regény, ami a Bartók címet viseli. Testvérek között is vagy 15-20 lehet a könyvhét meglátogatásának az ára, ha az ember nem figyel. (Valami internetes forrás szerint valamivel egymisi alatt van az összes új könyv ára.)

Mit olvastunk

Felsorolás jelleggel következnek a címek.

Ádám: Dragomán György: Fehér király, Fehér Béla: Fültől fülig, Ken Liu: The Man Who Ended History, Mira Grant: Countdown  

Gabi: Paolo Bacigalupi: A felhúzhatós lány

Balázs: Paul Auster: The New York Trilogy, Daniel H. Wilson: Amped: A novel

Bájos linkek