239. megtalált sziget adás

Elkezdtük, folytatjuk, és lesz idén is pár (sok) könyv, amit befejezünk. Ádám megint rejtvényt adott fel az adás nevével, de én is feladom: egyszerűen odaképzelem magam arra a szigetre, és ugyan mit viszek magammal két hétre, hát nyilván a Kobot és Az eltűnt idő nyomábant vagy a Végtelen tréfát vagy Az idő kerekét vagy mindet, sőt… Aztán nagy eséllyel újraolvasnám Az Ackroyd-gyilkosságot, tizedjére. Ti mit vinnétek magatokkal soha el nem olvasni?

Balázs utazik is, regényfolyamot is olvas, igaz, csak elkezdte, majd meglátjuk, hogy “a buli indul, nincs kiszállás” – és most tényleg nagyon magamba nézek, hogyan és honnan jönnek elő ezek a szigorú retró dolgok, és miért adom tovább másoknak, igérem, innentől viselkedem. Szóval a Dűne első része kifejezetten bejött neki, habár érdekes látni, mennyire más polcra kerül, amikor már van az embernek rálátása a spekulatív fikcióra. Itt egy remekbe szabott címmel bíró írás róla, de született több is, a Dűne újraolvasása (vagy éppen végre elolvasása) most többeknél időszerű, a Gabo itthon kiadja éppen. Balázs nem aprózta el, létező diktátorokról is olvasott, Dikötter könyve egyszerre tájékoztatja az embert, illetve szorítja össze jeges kézzel a szívét. Be is villantak emlékek tévében lelőtt arcokról, emlékek azokról, akik tévében nézték, ahogy lelőnek arcokat, Ádám linkeket is hozott az adásnaplóba hozzá. Itt és itt.

Ádám már inkább elaprózta, mert hozott egy roppant izgalmas novellát álneves transz szerzőtől, aki valóságossá tett egy metaforát (Konzulváros figyel), azaz egy történetet egy izgalmas novelláról, amelyet azóta töröltek. Aztán hozott még némi véleményezést Clive Cusslerről, úgy tűnik az ő szexizmusa biztosan nem öregszik szépen, ha valaha szép is volt. És egy kedves hallgató ajánlása után A boldog hentes felesége is terítékre került, szépirodalom, kulcsirodalom, együtt minden, vagy csaj kó kis szövegek szakácsokról, voltaképp mindegy, ha jó olvasni.

Én a magam kis féltégláját csaptam az asztalra a fartő mellé, persze ez nem igaz, hiszen Kobo, meg ott az ekönyv és a plasztik illata, mindenestre a téli éjszakákon bepusziltam ezer oldal válogatott novellát, és nem ülte meg a gyomrom, Dozois magyarul kiadott válogatása remek utazás a fejben (szívben, vesében), szigetről szigetre. Sally Rooney könyve már korántsem visz ennyire messzire, bár időben mégis, mert nagyon friss, nagyon szép, de mitagadás, azokról szól, akik már nem leszünk sosem.

Bájos linkek

Az egész adás egy csinos mp3-fájlban
A Hármas könyvelés hírcsatornája
ITunes Feed, csillagozz!

Kilencvenedik, “legényes” adás

Árilis 11-én, A magyar költészet napján adásunkat belengte a líra és a legény(es)kedés is, köszönjétek meg, hogy nem más kulcsszavakat választottam az adás sűrűjéből. Mindenre mentség a tavasz, vagy ha nem is, a fájdalmat enyhíti, már nyílnak a völgyben a kerthelyiségek, tessék kiülni, olvasgatni a szemet vakító fehér oldalakat.

Témáink voltak

  • Bezzeg az ebook reader, az nem vakít úgy. Mert az más. Ismét egy elmélkedés arról, mit valósíthatna meg a papírkönyvhöz képest, de azt nem szolgaian követve.
  • Ádám megtalálta az Egy Cikket, melyből kiderül, mi lehetett az Egy Gyűrű eredetije. Na szép, ki tudja, mire bukkanhatunk egy egyszerű pilisi túrán – jó, a horrorfilmesek tudják.
  • És szintén Ádám hozta a hírt, miszerint A vakond, akinek a fejére csináltak, megjelenik magyarul a Pagonynál. Van, aki kivárja a karácsonyt?
  • Sopotnik Zoltán, költő, író érdekes projektjéről interjú, a ‘kultúrált csapatépítésre’ vevők lennénk, eljátszanám az Aranyembert simán.
  • A magyar költészet napja alkalmából Balázs verseket olvasott fel, nincs ehhez mit hozzáfűzni. Talán a hárfazenét. (A GameStar epizódot elhallgatom.)

Események is lesznek

  • Például Offline könyvmegosztó május 4-én, ahol számos szívünknek kedves és kedvetlen személy is dedikál, és azért az csábító mégis, hogy könyvet lopni is ér majd.
  • Illetve megnyílt az Örkény-fülke, ha valaki arra jár, és meghallgatja, mesélje el, milyen. Bónusz költészet a nyalóka mellé:

Mit olvastunk

  • Én a magyar krimi élvonalából válogattam, Kolozsi László kellemes meglepetés volt, oknyomozó újságírók, gyilkosság, verekedések, autós üldözés, kokó, kisfröccs és kalocsai futó, kávé üvegpohárban, reméljük, a harmadik könyvhöz több szerkesztő is jár, de így is ajánlott (ebookként beszerezhető az első kötet is). Csabai László Szindbádja novellafüzér után regényben jelenik meg, félúton járva csak gyönyörködni tudtam.
  • Ádám képregényről mesélt, ráadásul egy csodálatos boltról is, ahol el lehet verni egy nagyobb birtokot. A The Activity azt hozza, amit már sokszor leírtak, de nem mindig működik, na, itt most igen: szupercsoport elrendezi a világ dolgait a gonoszok ellenében. Ádámnak hinni kell, mert nem titkolja, ha valami nem jó, még ha ültő helyében olvasta is végig. A Dirk Pitt sorozat harmadik kötete ilyesmi, szuperlatívuszokban kaptunk róla nem jót, plusz az infót, miszerint nem lehet abbahagyni. Mint a gumicukor, van még ilyen biztos.
  • Balázs kapott jó francia krimire tippet, és olyan szavakkal (Rejtő, pestis, francia történelem) dobálózott, amik után nehéz nem lecsapni a Messzire fuss, soká maradj! regényre (vagy a filmre). Nem úgy a Brad Thor: Full Black kapcsán. a neokon (vagy akár más) ideológia, úgy tűnik, hangoskönyvben sokkal alattomosabban és kevésbé kontrollálhatóan szivárog be a fogyasztója elméjébe, mi is már vagy hetven órányi cuccot bocsátottunk útjára, valamikor csak összeáll a konteo.

Bájos linkek