188. tökéletes parkolás adás

Annyira vicces Harry Potter mémes gyűjtést közölt a Buzzfeed, hogy nemcsak tíz, de talán húsz pontot is megítélünk nekik. Mire ezt olvassátok úgyis hétfő reggel van, így a vonatkozó tanács a LINK lekattintása előtt, hogy tegyétek le a kávéspoharat.

Kapcsolódik, hogy franciául Voldemort középső neve Elvis volt. Ellenőriztük, tényleg. És még viszonylag jól járt, szlovénül Lord Mrlakenstein a neve, képzeljétek el, ahogy röhögés nélkül kimondja. A vonatkozó wiki oldal erre van, ott azt is metudhatjátok, hogy csehül Dumbledore Brumbál!

Image004

Ja igen és varázsbagett!

Na de nem csak Rowling van a világon, hanm Pratchett is, akibe kisujjának udvarias eltartásával rúgott hatalmasat a Guardian egyik kritikusa. Nem mintha olvasott volna bármit tőle.

Volt költészetes pitbull flém is. Megint mindenki hülyén viselkedett, ahogy az ilyenkor illik. Nézzétek helyette azt, ahogy egy kislány pitbullokat etet.

Neil Gaiman azt üzente! Szóval van új Humble Bundle, ritkaságokat lehet kapni, a pénz meg jótékony célra megy el. Ha még egyszer azt üzeni.

Távozik a MKKE vezetője, merülnek fel jó kérdések, de nem mindre kapunk választ. Azért az interjú érdekes.

Kimaradt hírek: jön az Ancillary Mercy, a Telekom ekönyvesboltjának viszont vége.

Mit olvastunk

Gabi J.D.Salinger olcsó – nem, nem ez a neve, na mindegy az a dizájnos – könyvtárban megjelent Három korai történet című kötetét olvasta, amiből pont a magyarázat hiányzik, hogy mi is ez. Mondjuk magyarázat Sven Nordquist Hová tűnt a testvérem című könyvében sincs, de ebben pont az a poén, hogy mindegyik képen ezer megbeszélhető sztori van. A Mesél az erdő sorozat pálinkát főző törpéi óta nem láttam ennyire menőt.

Ádám a kiszámítható őszi Richard Kadrey könyvét olvasta, aminek most épp Killing Pretty a címe. Nem annyira jó mint az eddigiek, de azért vannak olyan mondatok, hogy:

““I want to hear the whole tall tale. So, you’re trying to find a Nazi Obi-Wan Kenobi at the center of the earth. What next?”

Balázs pedig Lee Child soros regényét olvasta – címe: Small Wars: A Jack Reacher Story -, és búslakodott azon, hogy a remek karaktert Tom Cruise játszotta az első kötet megfilmesítésében. Aztán belenézett Andrew Grant című Even regényébe. Helyettünk. A kereszten. Végül pedig küzd Chuck Wendig Star Wars regényével, aminek Aftermath a címe és nagyon röhejes egycsillagos értékelései vannak Amazonon.

Bájos linkek

109. “holnap is van nap” adás

Az egész azzal kezdődött, hogy felvettük kedden az adást, mert Balázs utazik Gamescomra, és a jó isten tudja, hogy messze külföldiában milyen internet van. Ennek megfelelően csak egy egészen kevéssel maradtunk le arról a szomorú hírről, hogy Elmore Leonard elhunyt. Nem is beszélünk róla, nevetgélünk nyugodtan.

Több hírrel nem is nagyon foglalkoztunk, mert helyette lehetett arról beszélgetni, hogy mikor hagyunk félbe könyveket. A Goodreads felhasználóiról készült egy tényleg pofás infografika – lásd lejjebb – és még az is előkerült benne, hogy a fél százaléknyian a könyv erkölcstelensége miatt teszik le a kötetet. Mondjuk azt nem tudjuk minek a fél százaléka. Meg hogyan. Ti tettetek már le erkölcstelen könyvet? Másnap este felvettétek?

Ritka az olyan sztori, ami arról szól, hogy már megint mekkora siker volt a DRM. De azért olyan sincs gyakran, hogy egyszerre két cég szalad bele a pofonba. A Google Play bolt egy könyvtáros könyveit tiltotta le, mert olyan országba talált utazni, ahol nincs Google Play. Az Amazon tankönyvkölcsönzős bizniszéről pedig az derült ki, hogy azzal is veszélyes államhatárokat átlépni. Ilyenkor mindig elő kell venni az NYT Ethicist rovatának a 2010-es cikkét, ami ugyan nem a DRM-ről szól, de iránymutatásnak jó.

Továbbá a beszélők meg a szótárszerkesztők elrontották az angol nyelvet.

Végül pedig kedd este lement a tévében az Alföldi-féle István, a király. Várjuk a ripet, akarom mondani azt, hogy felkerüljön a videótárba.

Mit olvastunk:

Chuck Wendigről sokkal többet beszéltünk eddig, mint a könyveiről. Most a Blackbirds címűt olvasom, ami egy piszok jó thriller halottlátó lánnyal és közelgő véggel. Aztán volt még Warren Ellis bérgyilkosos kisregény, a Dead Pig Collector és a Lich house nevű novella a jövő tökéletes bűntettjéről. (Ja, Ádám voltam.)

Balázs a King&Maxwell tévésorozatról próbálta meg kideríteni, hogy az alapjául szolgáló David Baldacci könyvek jók-e. Maradjunk annyiban, hogy a zsűri döntéshozatalra visszavonult, lehet mgé kötél is a vége ennek. A Django Rienhardt életrajzot viszont annyira szerette, hogy megállta még az elszpojlerezését is. (Django híres gitáros lesz, megtettem helyette!)

Gabi pedig elolvasta az Agatha Raisin and the busy body, majd gyorsan be is cserélte egy másik könyvre, amiről jövőhéten beszél. Vagy később. Mindenesetre félbe nem hagyta. Nem olyan családból származik ő. Emellett még volt egy Raymond Chandler könyv is a kezében, Az okoskodó gyilkos, ami azoknak a Chandler rajongóknak való, akik még a bevásárlócetlijeit is gyűjtik. Továbbá szóba került Itó Projekt Harmónia című könyve, amiről mi már tudjuk Balázzsal, hogy csodálatos.