259. német pofon adás

Itt az ideje elrendezni a tavalyi dolgokat, hogy ez a szép új év ne hurcoljon maga után holmi veres vagy egyéb farkat, madzagra kötött konzervdobozokat, vagy Örkény után szabadon a saját beleit, bármi egyebet, ami egészen mást jelent, és azért illeszkedik ide, mert nem is illeszkedik.

Ún. hangulatfestés

Szóval ezt még decemberben vettük fel, taknyosan, betegen, ami a mostani-akkori pandemikus időkben különösen kivetett páriává teszi az embert. Mert ugye ki meri elköhinteni magát bárhol, lesz-e ideje bármi igazolást előrántani ártalmatlanságáról, mielőtt a feldühödött tömeg kesztyűs kézzel elbánik vele.

Bezárkózva, szakítva az emberiséggel olvastunk, ráadásul egészen jó dolgokat.

Balázs Matthew McConaughey naplóját, mosócéduláit hozta, és az a helyzet, hogy habár a fecnikre firkált bölcsességek összekeverhetőek bármely pálmafás, lemenő napos megosztott képpel, de szerencsére ott van mögötte egy nagyon érdekes, kalandos élet, amelyről történeteket kapni viszont megéri. (Azóta már magyarul is kiadták.) És milyen jó, hogy leporolta a világ egyik leghátborzongatóbb-gyönyörűbb főcímzenéjét (szubjektíve persze).

Ádám hármunk közül aktívabb életet élt, azaz most csak novellák fértek be, cserébe kis gyöngyszemek, mondjuk eleve olyan szerzők, akik örök hívei vagyunk, és ezt az állítást simán beássuk időkapszulába a kert végében a törött tengelyű matchbox-szal és a barbiruhákkal. Baráth Katalin két remek novellája került elő, az egyik még simán el is érhető, ennek kapcsán némi hazai krimizgetés, déli végek elmélkedés is jutott, valamint ha már novella és Ádám, akkor nyilván Dragomán.

Én hazai scifit olvastam, igen elégedetten, némi kritikát is megfogalmazva, úgy tűnik, Botond könyve a hibái mellett, ellenére vagy éppen azok miatt nemcsak jó élmény, de hálás vitatéma is, hosszan tudtam ecsetelni, és hosszan tudtunk elmélkedni róla, valami mindig eszünkbe jutott (pl. Ghandi). Ez elég jó eredmény, minden kedves könyv ismerősünknek hasonló jókat kívánunk.

És ez még nem az év vége, hamarosan azt is pótoljuk. (Nálunk úgy van a mese, hogy a mi három napunk bizony egy év hosszú olykor.)

Bájos linkek

Az egész adás egy csinos mp3-fájlban
A Hármas könyvelés hírcsatornája
ITunes Feed, csillagozz!

179. olcsó Picasso adás

Adásritmusunk megirigyelhetik a sivatagban szabálytalanul lépkedő fremenek, és folytathatnám tovább a párhuzamot, de mi nem lovagolunk férgeken, és a folyadékháztartásunk is sokkal-sokkal lazábbra van eresztve. Na jó, az tény, hogy nyitva tartjuk szemünk, fülünk, és ennek köszönhetően számos remek dolgoról beszélgettünk a mai adásban.

Ádém podcastokat ajánlott, szegről-végről hozzákapcsolható mindhez a könyv, az olvasás vagy a könyvhallgatás, vagy csak remek adások.

Ádám mesélt a Boring Conference élményeiről is, ti amúgy írt(at)ok naplót?

Szót ejtettünk a Bookline sikerkönyves listájáról, és hipotéziseket gyártottunk a Publio derekas térnyeréséről. Mi vajon az igazság?

Jön! Jön! Jön! Előbb a Könyvhét, utóbb pedig számos kiadvány direkt akkor, például magyarul a The Magicians, amelyhez készül a sorozat is (nincs összefüggés a Könyvhéttel, vagy ha igen, akkor meséljetek!).

Tényleg fárasztóak a féltégla sorozatok? Avagy jó beköltözni és ott ragadni az adott világban, vagy elkél már a novella, a karcsúbb regény?

A Nemzetközi Man Booker Díj jelöltjei között van Krasznahorkai is, olvassatok rövid riportot vele és a többiekkel.

A meséket nagyon szeretjük, és szerencsére van, aki még ma is mesél a hallgatóságának, legyenek azok történelmünkre rácsodálkozó külföldiek vagy éppenséggel szépségre vágyó honpolgárok

Mit olvastunk

  • Én speciel éppen mesét, és Dr. Proktor pukipora igazán nagyszerű darab, így az első kötet után amondó vagyok, nem baj, ha a sorozat fél és egész téglává dagadna – és nagy önuralommal semmi altesti vicc. Baráth Kati nyertes, ám egyelőre meg nem valósuló forgatókönyve is igen kellemes élmény, kommunista szuperhősök (micsoda erő az, hogy mindenki zokog a hős lélegzetétől?), preparált Lenin, preparált történelem.
  • Balázs is könnyed szórakozásra vágyott a súlyos lapok után, ám a Tom Clancy’s Op-Center: Into the Fire (A Novel) penge szájjal, balta arcéllel, egyszóval szigorúan vette a szórakoztatást, adatok, tények, ismeretek, tessék szépen tanulni, okosodni, és van persze konfliktus is, gonosztett, jövő adásban még az is kiderül, megéri-e végigolvasni.
  • Ádám utazgatott és lapozgatott, mindenféle folyóiratot ajánlott nekünk, a The Forecast kellemes katyvasz (persze nem ez a jó szó rá, de nekünk itt bármi ér). Illetve egy klasszikus kémhistória is előkerült, a The ICPRESS file, ha más nem, nézzétek meg Michael Caine-nel.

Bájos linkek