… melyben egy íjászról sem esik szó, sőt egészen keveset viccelődtünk úgy, hogy közben mégis. És ez így lesz végig, adás során ambivalensek leszünk, nyomor és móka-kacagás között foglaljuk az állást.
Híreink, témáink voltak
- Lefaragtak a Csodaceruzából (nyomor és móka, mondtam), nem kaptak NKA támogatást, sok-sok (1, 2, 3 és 4) link a nyílt levelezésről, melyből kiderül számos dolog, az igazság több eleme, de egy gyerekmagazin léte talán nem is így fontos. Aki ismeri az újságot, meséljen róla, másodkézből jónak tűnik.
- Szót ejtettünk a vélemény és kritika valós vagy vélt különbözöségéről, valami kikerekedett belőle, de ez is jó sörözős témának tűnik, addig marad a komment.
Mit olvastunk
- Ádám egy szövevényes történet során belekeveredett a Szeleburdi család olvasásába, és ott is ragadt, úgy fest, bizonyos gyerekkönyvek később is szórakoztatóak, jó kérdés, hogy csak annak-e, aki már gyerekként olvasta. Mellé csapódott Warren Ellis képregénye is, a Freakangels, na, itt a nyomor, legalábbis posztapokaliptikus, és igen dicsért.
- Balázs befejezte Junot Diaz könyvét, ami úgy jó, hogy minden szerelem darabokban, szóval ajánlott. És a Brave Story is befejeztetett, de az úgy rossz, ahogy nem volt törvényszerű, és ha tovább folytatom az enigmatikus mondatokat, belátjátok, hogy itt csak az adás meghallgatása segít.
- Nekem kellemes, bár nem frenetikus élményt nyújtott Rowling Átmeneti üresedése, próbáltam véleményt megfogalmazni, de végül csak kritizáltam. Kováts Judit könyvét viszont nem lehet elfelejteni, nem is szabad.
Mégse legyünk ennyire szomorúak, hát felvetettük Rejtőt, újra fogjuk olvasni becsülettel, és megkeressük benne az örömet, nektek pedig rögtön szolgálhatunk eggyel, a Mese a vakondról, aki tudni akarta, ki kakált a fejére az a történet, amit igazán jól lehet felolvasni magunknak elalvás előtt. Képekkel.
Bájos linkek