Címke: Árulás

85. “tarack” adás

Közzétéve Szerző:
Válasz

Szégyen vagy nem, de az adás előtti estén addig ünnepeltük a nőnapot, hogy mindenki kókadtan ült be a mikrofon elé, mint egy-egy sokat szorongatott hóvirágcsokor. Azért valami műsorfélét megpróbáltunk összerakni.

Miről volt szó?

Beszéltünk például arról, hogy milyen könyvek filmfeldolgozásai jönnek idén, és ezek közül melyikeket várjuk. Az a mondás, hogy még talán a hányatott sorsú World War Z is kijöhet. Lenyűgöző.

Aztán Gabi figyelmünkbe ajánlotta a Szláv textus blogot, akik szláv irodalommal foglalkoznak és egy kicsit se kibolyhosodott pulóverű bölcsészek. Gyorsan bedobtam még a Rapnyelvet és a Laudátort, mert ha már kultúra, legyen vastag.

Mata Juli, Ottlik Hajnali háztetőkjét budapesti sétává alakító appról beszélt a meetupon – ahol a nőnapot ünnepeltük – amivel egyrészt megvett minket kilóra, másrészt amit végig akarunk sétálni. Jelentkezés kommentben és nyílt levelezőlapon.

Voltak további nőnapi hírek jellegű további nőnapi hírek.

Illetve a végén rácsodálkoztunk arra Rorimack nyomán, hogy magyarul is megjelenik az a John Locke, aki kedvező amazonos értékelések vásárlásával lett ismert. Valamint arra, hogy a Marvel bemutatott egy előfizetéses, annyi képregényt olvasol, amennyi beléd fér csomagot, de sikerült elcseszniük a lényeget. Az adás közben gyakorta hivatkoztunk még a <a href=" http://hartay.blog.beol.hu/2013/03/06/filmotletek/“>Viharsarki Kattintós blog és a Kötve-fűzvén megjelent Cserna-Szabó interjúra is.

Mit olvastunk?

  • Én – ja megint Ádám vagyok a poszt kormányánál – Rejtő Jenő A huszonnégy karátos autójáról állapítottam meg, hogy még mindig halálosan vicces. Gorcsev Iván pedig a magyar Szupermen. Emellett Jevgenyi Morozov The Net Delusion: The Dark Side of Internet Freedom című egészen máshogy szórakoztató trollkodásáról is beszéltem, ami alapvetően a diktatúrákról és az internetszabadságról való gondolkodásról szól.
  • Gabi beleragadt a Csodaidőkbe, mint a Jurassic Park elején a szegény rovar a gyantába. Egyedül abban reménykedhetünk, hogy belőle nem klónoznak majd dolgokat. A második és harmadik kötetet olvasta a hétre, és úgy tűnt, hogy elkezd megbarátkozni a helyenként teljesen eszköztelen világgal.
  • Balázs pedig egy furcsa steampunk, alternatív történelemben játszódó noirt – amikor kimondta ezeket, ott adta el nekem – olvasott, amiben a századelő nagy gyárai tesznek valami gonoszat az épp szerveződő munkások ellen. A szerző Robert Jackson Bennett, a regény címe pedig The Company Man

    • Bájos linkek

  • Az adás egy egyszerű mp3 fájlban
  • A Hármas könyvelés hírcsatornája
  • ITunes feed, csillagozz!

    • Huszonhatodik “isten neve” adás

    Közzétéve Szerző:
    2

    A huszonhatodik “Isten neve” adás a wikipédia ismertetésével
    kezdődött, de hát megérdemeltem, ha már ilyen unortodox adáscímet
    találtam. A szám és a név úgy függ össze, hogy a JHVH, azaz a
    tetragrammaton betűinek összege 26.

    Emellett szó volt még arról, hogy Cory Doctorow szerint a sci-finek
    abszolút nem dolga megjósolni a
    jövőt.
    Meg arról, hogy míg a Galaktika és a Booker egy egészen durván égő
    könyvnyerős játékot
    indítottak el, addig az SFsignalon lehet két jónak tűnő kisregényt
    nyerni.

    Azt olvastuk hogy…

    Én vadul lelkesedtem Láng Benedeknek A rohonci kód című
    könyvéért, ami a Rohonci kódex eleddig megfejtetlen, száznál is több
    jelet használó titkosírásáról szól. Illetve húztam kicsit a számat Tim
    Maughan Paintwork-jének első két novellája miatt, de a harmadikat
    majd a következő adásban szénnédícsérem.

    Balázs végigolvasta az 1Q84-et becsületesen, és jobbnak tartotta,
    mint az új Eco regény volt. Egyértelmű istenítés azért nem volt.

    Gabi befejezte Alvtegen utolsó kötetét, az Árulást, amit kevéssé
    szeretett, mint az eddigieket, belekezdett van Vogt A Nulla-A
    világa     című regényébe, ami több mint hatvan éves, de állítólag nem
    poros. És végül talált egy Maigret regényt, ami nem jó.

    Bájos linkek