194. rapidrandi adás

Gyorsak voltunk, akár a Technocol (fájón hiányzó jelenet Amelie csodálatos életéből, ahogy a kishölgy kinyom kevés ragasztót csak azért, hogy majdnem megszáradjon, és nyömörgetni lehessen), ezen a héten ez a második adás. Azért valamit valamiért. Híreink például nem voltak, de úgyis gőzerővel megy a karácsonyi üzem, incselkedő árleszállítások a könyvpiacon, nehéz időszak ez mindenképpen.

Mit olvastunk

Balázs megtörte a negatív sorozatát, és nem csak az ételnek örült olvasás közben, hanem a könyvnek is. Azaz egyik olvasmánya képregény, de miféle. Warren Ellis neve elég jó pecsét bármire (még a sütőport is simán megvenném vele, mondjuk hókifli recepttel versenyezve nem kunszt), James Bond sem cseng idegenül, pláne ha Balázs olvasmányairól van szó. A képregénysorozat első darabja igen jó, csak rövid, de biztos előkerül még. Anthony Horowitz is ki tudott hozni egy kellemes, hiteles regényt Fleming éttermi szalvétájából.

Én rámentem a télre, Arnaldur krimijeit bármikor elő merem venni, kivételt képez az, amikor már hármat olvastam egymás után, akkor a negyedik már nehezen csúszik, de csak mert jó hazajönni a mérsékelt éghajlati bűnökhöz, és kiolvadni. A Hipotermia megfelelően jegecesít. Nesser már lazább, vicces jelenetek a rákosztályon, de az élet még nála is elég északi, a svéd kriminovelláskötet pedig vaníliafagylalt a jeges kávéba.

Ádám még rá tudott pakolni a sűrű alapozásra egy lapáttal, és Zweig Sakknovelláját dobta be, amely ma is remekmű, rövidségében súlyos, alapkérdéseket feszeget, amelyek nem csak 1941-ben késztetnek elcsendesedésre. Jó kontraszt és kellemes élmény a No Mercy, másfajta egzisztenciák (igazi kamaszok, ugye), másfajta eszköztár (drogok, fegyverek, fogyatkozó szereplők), ráadásul ott a befejezetlenség ígérete, lehet várni, merre tovább.

Ezzel zárnám:

Bájos linkek

154. Shakespeare vége adás

A technológia úgynevezett ördöge – ez valójában az, hogy a monitorban jól szóltam, a Skype-on viszont nem – miatt az adás egy részét csendkirályt játszva töltöttem – Ádám.

Balázs dzsungeltúrán vett részt a héten, úgyhogy Kriszta ugrott be helyette, akivel 3K sörözésen már találkozhattatok.

Volt némi szó a Neurománc újraolvasásról – első felvétel erre – aminek már majdnem van Facebook csoportja. 🙂

Aztán megbeszéltük, hogy a Csillagok háborúját újra kiadja az Agave. Valami egészen szép borítókat rajzoltak hozzá. Ellenben nem tudjuk, hogy kinek szöveg a Star Wars. Azt mindenki látta, nem?

Szerdán e-könyves napok lesznek az ELTE-n. Például kerekasztal ééés e-könyv letöltési verseny. Utóbbi bármit is jelentsen. A Kazincyz estéken pedig Leiner Lauráról lesz szó pedagógiailag.

Mit olvastunk

Kriszta a Nobel-díjas Patrick Modiano A Kis Bizsu című könyve mellett kínai vonatkozású regényt is hozott. Jung Chang Vadhattyúkjában három generáción keresztül lehet követni Kína történelmét maóstul, nagy menetelésestül.

Gabi Janet Evanovic A szingli fejvadászáról derítette ki, hogy egyrészt megpróbálták már párszor kiadni, másrétszt pedig, hogy nem rossz.

Ádám pedig Alex de Campi – Igor Kordey (és még sokan mások) Smoke és Ashes képregényeit ajánlottam. Ami vagy hallható, vagy nem.

Bájos linkek