Az ősz egyelőre elmarad, helyette valami furcsa dolog van itt, ami mellé azért jár a korai sötétedés és a füstös avarillat, esőnap majd novemberben. Ha ügyes lennék, összekapcsolhatnám a humán (sőt olvasói) meteorológiát azzal a szomorú ténnyel, hogy mai adásunk hangminősége kívánnivalót hagy maga után, egyezzünk ki abban, hogy nem tetézem rossz viccekkel a helyzetünket, ti pedig toleráljátok a Sokol rádió hangulatot. Különösen mert vendégünk is volt, Lobo, az Olvasónapló blog írója, hamarosan kiderül, milyen apropóból.
Témáink voltak
- Tolsztoj összes dokumentuma elérhető a neten, egyelőre oroszul, köszönhető a nagylelkű leszármazottnak és a számos segítőnek. Ti melyik magyar szerző örököseitől várnátok legszívesebben a nemeslelkű felvetést?
- Kartelleznek a nagy könyvterjesztők? És most mi lesz, hogy érinti mindez a vásárlót, a kis kiadót, a kis könyvesboltot?
- Megvolt az első POPJAK est, beszámoló a linken (sajnos nem voltunk szemtanúk), következő alkalommal a téma Miéville.
- Optimista interjú A Hónap Könyve kiadó vezetőjével, az ilyesmi alapjáraton elkél.
- Vendégünk az immár Amazon territórium Goodreads errodálódásáról hozott egy cikket, Vajon mennyire szükségszerű a szabályok merevedése, ha gyarapodik a közösség? És mindig van egy új Újvilág?
Mit olvastunk
- Lobo a chick lit alapművének legutóbbi kötetét hozta, Bridget Jones immár elmúlt ötven, és elmúlt más is. Az, hogy mennyire működik még ez a karakter, ez a világ, ez a stílus, csak az adásból derül ki, tekergessétek a ferkvencia gombját, ha sisteregnénk.
- Balázs ott ragadt a légypapíron, Scot Harvath 12. kalandregénye kifejezetten kiforrott, segít ebben az, hogy Amerika immár nem saját vállának vetve magát harcol az egész világ ellen, hanem van itt minden, még plasztikusabb karakterek is. Pynchon legfrissebb regénye pedig befejezve is jó marad.
- Sőt elkezdve is, de olyan koncentrált figyelmet igényel, amelyet csak egy valós hosszúhétvége adhat sok esővel. Addig is Ádám más könyvekkel hozakodik elő, de mivel rögtön az első a World War Z – Zombiháború, kevesen fognak türelmetlenkedni. A könyv 118 adás után is jó, ez az időtállóság.
- Én a rosszfiú Jonathan Franzen nagyregényét olvastam el, a Szabadság hagyományos, realista mű, nagy amerikai katalógus, érte elejthet még pár helyteleníthető kategorikus kijelentést a szerző, kapott kontót. A Szálka Isten szemében már kevésbé, hagyományos sf erős pozitívumokkal és ma már nehezen tolerálható negatívumokkal.
Bájos linkek