Huszonhatodik “isten neve” adás

A huszonhatodik “Isten neve” adás a wikipédia ismertetésével
kezdődött, de hát megérdemeltem, ha már ilyen unortodox adáscímet
találtam. A szám és a név úgy függ össze, hogy a JHVH, azaz a
tetragrammaton betűinek összege 26.

Emellett szó volt még arról, hogy Cory Doctorow szerint a sci-finek
abszolút nem dolga megjósolni a
jövőt.

Meg arról, hogy míg a Galaktika és a Booker egy egészen durván égő
könyvnyerős játékot

indítottak el, addig az SFsignalon lehet két jónak tűnő kisregényt
nyerni.

Azt olvastuk hogy…

Én vadul lelkesedtem Láng Benedeknek A rohonci kód című
könyvéért, ami a Rohonci kódex eleddig megfejtetlen, száznál is több
jelet használó titkosírásáról szól. Illetve húztam kicsit a számat Tim
Maughan Paintwork-jének első két novellája miatt, de a harmadikat
majd a következő adásban szénnédícsérem.

Balázs végigolvasta az 1Q84-et becsületesen, és jobbnak tartotta,
mint az új Eco regény volt. Egyértelmű istenítés azért nem volt.

Gabi befejezte Alvtegen utolsó kötetét, az Árulást, amit kevéssé
szeretett, mint az eddigieket, belekezdett van Vogt A Nulla-A
világa
című regényébe, ami több mint hatvan éves, de állítólag nem
poros. És végül talált egy Maigret regényt, ami nem jó.

Bájos linkek