246. zsidó énekes adás

Mondanám, hogy többet olvasunk, amióta bezárkóztunk, de ez így nem igaz, a karantén nem feltétlenül kibontakozás, a háború nem béke, a szabadság nem szolgaság, a tudatlanság nem erő. Gondolkodjunk inkább szimplán.

Azért olvasunk, és titeket is erre buzdítunk, számos kisebb kiadónál az életben maradás a tét, emiatt csábító anyagokat, kedvezményeket, nagyszerű könyveket lehet elérni, pl. a Scolar kitett néhány hangoskönyvet, ez itt a Doppler Erlend Loe-től, szóval ez egy olyan áldozat, amit igen kellemes meghozni, ha a futárszolgálat is így akarja.

A Stephenson is aluszik, s míg szendereg a robogás… (Fotó: jeanbaptisteparis)

Én a bezártságnak köszönhetem, hogy immár a harmadik Michael Ende mesét olvasom fel a gyerekeimnek, a A sátányármányosparázsvarázspokolikőrpuncspancslóditóbódítóka nevét egészen jól tudtam a végére kiolvasni, de fejből még mindig nem megy. A Momo még várat magára, ahhoz talán kell még pár év. Olvastam karanténfüggetlent is, még a régi suép időkben, a Celestial bodies gyanús, díjnyertes regénynek indult, amitől épül az olvasó, a végére viszont egy szerethető, remekül szövött történet lett, amitől épültem is, de nem ez volt a fontos.

Balázs Jo Walton könyvét kezdte el olvasni, és mi tagadás, az érzelmi elköteleződés vitte át az első százx oldalon, még nem a könyv felé, hanem a családhoz. Ami éppen elég, főleg, ha kiderül, hogy aztán mégis remek könyvről van szó, tessék bízni a családtagokban. Istenek kísérlete platóni alapokon, elburjánzó zárt világ, félrefutó tervek, elég érdekes az ötlet, még ha igyekeztünk is hasonlót keresni, de lehet, nem kell hasonló, hiszen itt van ez a könyv. Ellenben most a Galaktikától letölthető a Mások között e-verziója ingyen.

Ádám a Serial Box olykor egészen jó novellái mellett egy nagy öreget(től?) hallgatott (ér ilyet mondani? mármint nagy öreget), a Cryptonomicon egyrészt olyan, mint a Stephenson könyvek általában, sokat markol, sokat fog, csak szépen lezárulni nem tud, ellenben igaz rá hogy nagy és, hogy is mondjam, némiképp öreg. Van benne Hitler, kódtörés, és már 2013-ban is szóba került adásban. Ugye, hogy repül az idő?

Bájos linkek

Az egész adás egy csinos mp3-fájlban
A Hármas könyvelés hírcsatornája
ITunes Feed, csillagozz!

244. mázlis arab adás

Hogy vagytok, feleim? Mindenki olyasmivel nyugtatja, akarom mondani stresszeli a többieket, hogy hát a Dekameron is egy karanténról szól, meg Shakespeare is a pestis elől elbújva írta meg a Lear királyt, Newton meg egyenesen a fizika alapjait találta ki, amíg kint járvány dühöngött. Ehhez képest én elmosogatni nem vagyok képes, ami egyrészt azt mutatja, hogy nem vagyok Newton. Másrészt pedig erős indíttatást kelt bennem arra, hogy a Lear királyozó tömegeket a tarkafa…lehet gyerekek is olvasnak, szóval a tarkafába küldjem el. Vigyázzatok magatokra, olvassatok mindenféle szemetet, ha az megnyugtat titeket. Ahogy egykori szerkesztőm írta, mikor sokan tiltakoztak egy csúnya szót is tartalmazó címjavaslat ellen: ” lesz még tavasz, lesz még lágy kenyér, lesz még egyszer bazmeg a világon!”

35mm original

Balázs rögtön nem is ereszkedett mélyre a kultúra kellő sűrű erdejében. Hanem a Valiant univerzumban – ami nem a Marvel és nem a DC – élő Bloodshot nevű hős különböző kalandjaiból olvasott képregényeket. Ő az a hős, akit most épp Vin Diesel, Ádám kedvenc Shakespeare-színésze, személyesít meg egy ún. mozifilmben. Fiataloknak: mozi az a hely, ahol az emberek egymástól kevesebb mint két méterre ülve néztek filmeket túl hangosan. Itt lehet megtekinteni az opust video on demand módon.

Az 1992-es Blood of the Machine-t nem nagyon ajánljuk, de hát ez az őskor. A DC “komoly és fasza” képregényeket kiadó Vertigo nevű almárkája sem létezett, az Image se indult még el. Ezekre mind szükség volt ahhoz, hogy a mostani csodásan gazdag kínálat létrejöjjön. Ha nincs Vertigo, nincs tán Sandman sem. Bíró úr, én végeztem. A modern Bloodshot verzióból is rögtön van már három kötet: Setting The World On Fire, The Rise and the Fall és Harbinger Wars. Nem dicsérjük túl, a film ráadásul nem olyan jó, mint a Tökéletes katona, ami nem túl magas léc, de válság idején mindenki azt olvas, amit jól esik. (Amúgy, válságon kívül is.)

Ádám arról kezdett el beszélni, hogy Randall Munroe nem csak a szórakoztató XKCD képregényt csinálja emberemlékezet óta, hanem írt könyveket is. A Mi lenne, ha? című például olyan teljesen hülye kérdésekre ad nagyon komolyan vett választ, mint hogy, mi lenne, ha behajítanánk egy nyers steaket a Föld légkörébe, sülten érne-e földet? (Nem.)

Innen aztán a mi lenne ha kérdést tárgyaló olyan művekig jutottunk el, mint a Deadliest Warrior című vödör aljás tévéműsor. Illetve a Totally Accurate Battle Simulator, amiben egymásnak lehet ereszteni – végre! – olyan ősellenségeket, mint az orosz nehézlovasság és a raptorok.

Emellett esett szó Dumas A három testőréről is, amit Ádám épp felolvas a francia nyelv legnagyobb veszélyére.

Gabi pedig egyrészt Elena Ferrante Aki megszökik és aki marad című könyvét olvasta, mert Ferrantét nagyjából bármikor lehet olvasni. Még akkor is, ha az ember időnként szívesen kiabálna a szereplőkkel, hogy “hülyeséget csinálsz” vagy hogy “mögötted van”! De hát az irodalom többnyire nem Vitéz László bábjáték.

Emellett rácsodálkoztunk arra is, hogy milyen jó dolgokat csinálnak az emberek a neten most, hogy otthon vagyunk ragadva. Van Tíztőlmese, van A kis Nicolas felolvasás, ami már papíron is remek mű volt, de a felolvasás tényleg sokat ad hozzá (a film vacak belőle), és a Madárka meséire is érdemes ránézni. Ráadásul a fentiek csak a gyerekbarát tartalmak voltak többnyire.

Bájos linkek

Az egész adás egy csinos mp3-fájlban
A Hármas könyvelés hírcsatornája
ITunes Feed, csillagozz!