Ha van egy ilyen blogunk, akár írhatunk is bele néha, nem? – Ádám

Minden könyvrajongónak – de legalábbis azoknak, akik őszinték magukkal – vannak olyan könyveik, amiket az életben nem fognak elolvasni. Belekezdtek, de lepattantak róla. Jó ötletnek tűnt, de valójában nem volt az. És van még a dzsókernek számító, majd nyugdíjas éveimben elolvasom kategória is.

Az évszázadok során szerencsére készült néhány olyan könyv is, amit tényleg nem lehet elolvasni. Ufónak, androidnak, vagy unatkozó NSA-s kódtörőnek kell lenni, hogy legalább a fülszöveggel boldoguljunk. Az egyszerűség kedvéért az öt kedvencem következik.

Codex Seraphinianus

Novemberben adják ki újra Luigi Serafini olasz művész, építész, dizájner – szóval olasz – először 1981-ben megjelent kódexét. Az érdektelen könyvészeti adatok szerint a könyv körülbelül 360 oldal hosszú, kézzel készült rajzokkal van illusztrálva, a tartalma pedig enciklopédiaszerű.

Sokkal fontosabb, hogy a képeken látható növények, állatok, gépek, emberek és egyéb jószágok nem léteznek. Az ábécé kitalált, nyelv pedig nincs a szavak mögött. Tökéletes blabla. Lehet egy ilyet nem imádni? Na ugye, hogy nem.

Voynich-kézirat

A világ egyik legrejtélyesebb szövege a 15. század elejéről származó Voynich-kézirat. Abban hasonlít Serafini kódexére, hogy ebben is ismeretlen írás és felismerhetetlen illusztrációk vannak, viszont a legújabb elemzések szerint kell legyen valami jelentése a szövegnek. Ennél tovább még senki sem jutott a kézirat megfejtésében, pedig még a közmondásos unatkozó NSA-s kódtörők (PDF) is megpróbálkoztak vele.

A kézirat letölthető az internetről, de egy igazi könyvmoly kizárólag a facsimile kiadással érheti be. Ha pedig a könyv fent van a polcon, lehet azért szurkolni, hogy még az életünk során megfejtse valaki a kódex írását. Vagy legalább kiderüljön, hogy hamisítvány.

A Million Random Digits With 100,000 Normal Deviates

A cím mindent elmond, a RAND agytröszt által 1955-ben kiadott könyv valóban egymillió véletlenszerűen kiválasztott számot tartalmaz. A számok statisztikai vizsgálatokhoz, fizikához, matematikához használhatók, olyan területeken, ahol kínos lenne a véletlenszám-generátor egy hibáját megtalálni egy érdekes elmélet helyett.

A könyv tartalma PDF formátumban letölthető a RAND honlapjáról, de egy igazi véletlenszám-geeknek meg kell legyen a könyv is. Szerencsére 2001-ben újranyomták, így viszonylag olcsón meg lehet szerezni. Amellett, hogy a kötet egy életre elég véletlenszámot tartalmaz, vérrel-verítékkel kiharcolt eredménye is a számítástechnikának. Fárosz, dolmen, piramis, a nem kívánt törlendő.

PGP: Source Code and Internals

A PGP könyvnek az a trükkje, hogy valójában nem egy könyv. Innentől kezdve fel vagyunk mentve az olvasás alól. A könyv a Phil Zimmermann által írt PGP nevű adattitkosító program forráskódját tartalmazza C (vagy C++?) nyelven.

A forráskódot azért kellett kinyomtatni, mert a PGP szoftver az 1995-ös amerikai törvények szerint a fegyverexport-korlátozás alá esett. Túl jól titkosított, nem szerették volna, ha a szoftver kijut az országból. Nyomtatott formában azonban szabadon lehetett terjeszteni, a vásárló pedig beszkennelhette a kódot, majd némi hibajavítás után lefordíthatta magának a programot. Csodálatos dokumentuma a könyv a kilencvenes évek kriptográfiai harcainak.

Whole Earth Catalog (random szám)

A több száz dollárba kerülő PGP forráskódhoz képest a Whole Earth Catalog olcsó darab. Tíz-húsz dollárért lehet már szerezni egy használt példányt az internet és a Wikipédia elődjének számító hippi túlélési kalauzból.

A Stewart Brand – most a tízezer évig működő órát készítő Long Now alapítvány elnökségi tagja – szerkesztette folyóirat a kommuna, falu, fenntarthatóan működő életközösség alapításához szükséges alapinformációkat és hirdetéseket tartalmazta. Még Steve Jobs is megemlékezett a híres Stanford Egyemen mondott beszédében a katalógusról. A gyakran Jobsnak tulajdonított Stay hungry, stay foolish! (Maradj éhes, maradj bolond!) idézet is a katalógusból származik.

(Fotók: Jack Lyons, Beinecke Rare Book & Manuscript Library (Wikimedia Commons), Paul Bennun, Amazon, Djenan Kozic)