Huszonhetedik “kéz” adás

Huszonhét csont van a kézben, írja a Wikipédia, amivel nem csak a
mostani adásnak adja meg a nevét, de előre dolgozva az
ötvennegyediknek is. Ritka takarékos dolog ez, gyakrabban
csinálhatnánk. Ilyen beszélgetős téma volt az is, hogy a dizájnos
könyvespolc

az jó-e vagy fáklyával üldözendő mesterkéltség. Illetve, hogy Murakami
Haruki mennyit ír már a
fülekről.

A podcast témái között felmerült, hogy olvasunk-e kádban, és ha igen,
akkor be merjük-e vinni az ekönyvet a kádba, illetve hogyan lehetne
ezt mégiscsak felelősen csinálni. (Vízitúrás térképtartó a megoldás
állítólag.)

Hír jellegű dolog, hogy a Köki terminálon elvihető és visszahozandó
könyvekből álló polcot állítottak
fel.
Mélyen szkeptikusak voltunk,
de szerintem mindenki nagyon reméli, hogy megcáfolják. Tök jó lenne
egy könyvtár. Hagytam már bent tévedésből az ekönyvet a gyáramban,
vacak volt utazni, ez meg megoldás lehetne.

Előfizetős lett az ÉS honlapja. Maróy Ákos igazán király innovációról
szóló négyéves cikke

még elérhető ingyen, az újabb számokért viszont fizetni kell. Aki
megrendeli a papír lapot, annak az online ingyen jár. Ilyen is van
már.

Újabb irodalmi álnév lepleződött le, igaz nem Magyarországon. Borisz
Akunyin női néven is próbálkozott regényt írni, úgy hívták, hogy Anna
Boriszova. Egyik műve sem lett átütő siker, kétszázezer példány alatt
fogytak – írja a távirati iroda. Nyilván sápítoztunk a 200 ezren, az
már gombócból is sok.

A hallgatónak válaszolunk

Az a kérdés érkezett a szerkesztőségbe, hogy lesz-e magyarul Brandon
Sanderson Mistborn-sorozata. Annyira lesz, hogy már van is, a Delta
Vision adja ki.

Mit olvastunk

Az olvasós rész azzal kezdődik, hogy megkövetem Tim Maughant, a
Paintwork harmadik novellája a kibővített valóságról, a
kibersportokról és Kubáról az iszonyú kellemes. Mégis megéri megvenni
a Paintworköt. Aztán fényeztem egy kört Warren Ellis és Darick
Robertson Transmetropolitanját, ami az alap poszt-cyberpunk
képregény egy kellemesen rohadó nagyvárosi Amerikáról, korrupt
elnökökről és egy semmilyen fegyvertől vissza nem riadó, ugyanakkor
teljesen őrült Hunter S. Thompson hasonmás újságíróról. Végül pedig
szó volt az előző rendszer hőseiről, a zöldségesekről, Ómolnár Miklós
A rock napszámosai című roadkönyve kapcsán. (Ahol a roadkönyv az
nem olyan, mint a roadmovie, hanem az valóban roadokról szól.)

Ördögi tervem sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy Balázs is
olyat olvasott, amit szeretek. Akunyin Fandorin-sorozatának első
kötetét, amit magyarul Azazelnek hívtak, az angol címe viszont The
Winter Queen
. Lassan lehet a könyvből olyan újranyomás, amin rajta
van a 3K ajánlásával pecsét, mert neki is tetszett a lájtos, régi
ponyvákat idéző nyomozós történet. (Ja és egy igen szép
férfi
játssza a
jó Fandorint az orosz mozifilm verzióban, érdemes ööö megszerezni.)

Gabi elégedtlenül ugyan, de befejezte A nulla-A világát, majd
eladta nekünk Peter F. Hamilton A földre hullt sárkány című
sci-fijét, amit a Könyvudvarban lehet nagyon olcsón megvenni, ha fel
nem vásárolták még az SFMag
kritikája

után odagyűlők. Szó esett még Gaiman Törékeny holmik kötetéről,
meg arról, hogy egy blöff-e az az
ember

vagy sem. Végül pedig Gabi ránk beszélte a Csillagszálló című lapot
is.

Bájos linkek

7 hozzászólás a(z) “Huszonhetedik “kéz” adás” bejegyzéshez

  1. Megszólítva érzem magam! (És lemaradva 2 adással.)Ha a Kindle Single-re gondolunk, én simán novellagyűjtemények hívnám, de mondhatnám azt is, hogy zsebepikum, zsebbeszélés, zsebkötet, történetcsokor, beszélykötet, novellásfüzet, könyvszelet, kurtakönyv, sőt: fertálykönyv!, fogjanak meg, fogjanak meg.Oleg Menysikov király, bakfiskoromban majdnem megsirattam a Szibériai borbélyban.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.