Mai adásunk olyan gazdag, mint a finomfőzelék, volt benne intermedialitás, interdiszciplinaritás, fantáziapanaszlakat, milarepaverzió, lassan komplett műveltségi tisztasági csomagokat lehet tőlünk beszerezni, Pókemberes, Waren Ellises és Tar Sándoros mintákkal.
Híreink voltak
- Ádám és Balázs mély szakmaisággal elemezték a friss Amazon híreket (x, ahogy illik), az új világítást, papírt és a régi touch működését, ez is szép az e-bookban, hogy könyvmoly és geek is lehetsz egyszerre úgy, hogy lehet, csak az egyik vagy.
- A Hugo átadás kapcsán a jövőbe vetjük bizodalmunkat, mármint hogy lesz idő pótolni, azért illik megemlíteni, főleg, hogy jó kritikákat olvastunk. További geek adalék a Ustream leállása.
- Gabi-én egy kiállítást ajánlott-am, ahol német krimiírókat lehet megismerni, kiváló alkalom tágítani a láthatárt, na meg a Mai Manóban hamarosan látható Vivian Maier fotókiállításon is.
- Végre megszületett a fogalmazás, hogyan viselkedj helyesen íróként. Fontos mindent leírni és kihirdetni, így a szavak mágiája segít abban, hogy a szavak sötét mágiája ne befolyásolja ártatlan olvasók lelkét. (Ez amúgy a múlt heti vásárolt olvasói vélemények téma folytatása, ha túl homályosan varázsoltam volna.)
- Beszélgettünk arról, ki hogyan halmoz fel és hogyan apaszt, az erős emberek egyet vesznek, azt olvassák, a még erősebbek sokat, és szívszakadva választanak. A legerősebbek pedig egyszerűen több könyvet bírnak el, mint amennyit el tudnak olvasni. Hát így.
- Szó esett a Könyvtrailerverseny szavazásáról is, nehéz ügy, habár nemes. Azért vannak favoritok, és még utolsó este is fordulhat a filmkocka.
- Felfedeztünk egy bájos karikatúraoldalt, letölthető pdf-ek, reméljük, megtartják jó szokásukat.
- Ádám felhívta a figyelmünket (sőt rámutatott, legszebb zsurnalizmus), hogy új Emily Dickinson fotó került elő, szerinte kevésbé, de még ijesztő a hölgy, a széplelkű kékharisnyák szerint meg egyszerűen csak karót kellett nyelni a lassú fotózás idejére, és mivel a posztot ők írják, így hát ez a válasz lesz a megoldókulcsban a helyes. Ádám ígért még holmi cikket a Petőfi-dagerrotíp megtisztításáról, és ő olyan, hogy itt is van. Sőt itt egy másik vélemény.
Mit olvastunk
- Ádám nem a szendvics formátumú véleménymegmondás híve, rögtön lehúzta Pelecanos könyve, Az éjszakai kertész fordítását, nagy baj nincs vele, csak élettelen, pedig ígéretes darab, gazdag szöveg, többet érdemelne. Szerencsére hamarosan elfúlt a hangja, mert Camilleri két regényéről (Az agyagkutya, Az uzsonnatolvaj) mesélt túláradó örömmel. Ezt a pár percet csak erős akaratú hallgatóinknak ajánljuk, akik képesek nem azonnal elmenni megvenni A hegedű hangját – mitagadás, nekem már megvan.
- Én a francia Maigret legfrissebb magyar fordítását olvastam, nem képes rossz lenni, hiszen Maigret, de a sorozatban számomra nem a legkedvesebb. Ezen túl megpróbáltam az SFmag “10” novelláinak bírálatát is beleszuszakolni az időbe, ez végül kapásból pontosztogatás lett, a 10 pontot vállalom, a kevésbé gazdagon pontozottaknál még elosztogatok párat következő szintlépéskor. Az biztos, hogy kiváló válogatás az első 5 novella alapján. Jövő héten másik 5 jön.
- Balázs olyan alaposan és szakszerűen vázolta fel a kémregény nagy alakjait, elődöket és utódokat, hogy a továbbiakban hallgatni kell rá, most például azt mondta, hogy Charles Cumming regénye, A Foreign Country lréér,rd duübrh. js mr, od át gré ée Vstte-jou. Desifrírozó kulcs az adásban megtalálható azon kedves hallgatók kedvéért, akik hajlamosak csak a posztot elolvasni, és aztán nem hallgatni meg az adást. Nézzenek oda!
Bájos linkek
Szóval ezért volt olyan sík az első (és egyetlen) Pelecanos, amit eddig olvastam (miattatok vettem meg persze, meg azért, mert 3 Ft volt). És tegnap ugyanezért vettem egy Camillerit is. (Illetve mert kinyitottam, és azt írta, hgy a főszereplő megevett félkiló szardellát vagy mit, és ezért nem érezte magát komfortosan.)Csak bajt csináltok!!!
Három Camillerit is vettem ma, nem igazán gazdaságos dolog 3k-t hallgatni.
Nem tudom mit csinálhatott a magyar fordító Pelecanossal. Benézek majd a Könyvudvarba, ha lesz érkezésem, a másik sorozatban megjelent Pelecanosért, hátha azt nem cseszték teljesen el. Angolul esküszöm szerethető, kellemes regények azok.
Apró javítás, hogy a dagerrotípiához nem kell üveglemez, a kép közvetlenül egy ezüstlemezen vagy ezüstözött rézlemezen keletkezik. Az expozíciós idő lehetett akár több perc is, de a kései dagerrotípiáknál már néhánytíz másodpercre rövidült.
Tesztkomment