206. “összes csont” adás

14116286122_44ab65ca38_h
Hosszú hónap ez az augusztus, mi meg még ráadásul meg is fejeltük plusz néhány héttel. Az vesse ránk az első követ, aki rendes munkaerő nyáron. 🙂 Olvasni viszont volt időnk.

Ádám Lanczkor Gábor Folyamistenét olvastam, ami nem jó regény viszont helyenként egy nagyon jó könyv. Ez a kritika nagyjából elmagyarázza, hogy mi a gond vele: kísérletnek ügyes, de nem sikeres. Azért ha a kezetekbe kerül, mindenképpen olvassatok bele.

Aztán volt még egy olyan Ted Chiang kisregény, hogy The Merchant and the Alchemist’s Gate, amiről most, adásnapló írás közben tudtam meg, hogy 2008-ban a legjobb kisregénynek járó Hugót és Nebulát is megkapta. Remek időutazós történet sok végigondolnivalóval.

Végül pedig Louis Sepúlvedától Az öreg, aki szerelmes regényeket olvasott, ami sokkal inkább szól az ocelotokról, mint a romantikus regényekről. Meg lehet például tudni belőle azt, hogy nagy bajban van, akire egy ocelot utazik.

Gabi már az adás előtt jelezte, hogy mindketten – később kiderült – mindhárman találkoztunk A nehezen nevelhető felnőtt című gyereknevelős (ez a baj a világgal felfejtős, itt a gond az iskolával megmondós) könyvvel. A neten lehet beleolvasni az elejébe, és heti egy fejezettel bővül az elérhető rész hossza. Gabi és Balázs szerint az eddigi rész csak bevezető, igazán el kellene kezdődnie a konkrétumoknak, én olvastam végig, ellenben nem nevelek gyereket.

És ha már gyerekek, volt még P. D. Jamestől Az ember gyermeke, amiben az emberiség szép lassú kihalása a szetting, ugyanis nem születnek gyerekek. Nem most kezdődött a córesz, már 25 éve tart. Ha el nem is olvassátok – de amúgy tegyétek! – akkor a belőle készült Cuarón film kötelező.

A fentiek mellett nekilátott Gabi a Grossman-féle Varázsló-trilógia újraolvasásának is. Remek ötlet, az első benyomások lassan megkopnak, a sorozatból – ami nyomokban más, mint a könyvek – pedig 2017-ig nem lesz folytatás.

Balázs sok mindennek ellen tud állni, de az új popkulturális termékek csábítása nem tartozik közéjük, ezért a J. K. Rowling, Jack Thorne és John Tiffany által jegyzett Harry Potter and the Cursed Child drámát olvasta. A színházban valószínűleg jobb megnézni, de Balázs nem nagyon beszélt rá, hogy elsiessem. Olyannak találta, mint egy fanfictiont.

Blake Couchról már volt szó, amikor a tévében is futó Wayward Pinest emlegettük. Ő írta a sorozat alapjául szolgáló könyvet, ami – ma már sokadjár kerül ez elő – nem tökéletes, de sztorinak például letehetetlen. Csalódást maximum a megfejtés kelt. A Dark Matterben nagyjából ugyanazt éri el Couch, szórakoztat.

Végül pedig a Marvel bezártja két olyan játékát is, amit szerettük. A hónap végéig még lehet játszani, van event is, lehet utolsó hősöket szerezni. Balázs ajánlata ezekhez olvasnivalóban: Adam: The Legend of the Blue Marvel, The Mighty Avengers és The Black Vortex.

*(fotó: Golan Levin)*

Bájos linkek

205. “mondtuk, hogy megy ez” adás

Balázs elmesélte, miként ütötte a markát egy kedves summa az Apple Antitröszt perei kapcsán. Ráadásul az Amazonon keresztül. A kedves summa néhány kedves új könyvet jelent, ami minden bizonnyal érinti az adást, tehát köszönet az Amazonnak – no meg Balázsnak, hogy egy bizonnyal sokkal kedvesebb summát vert már el könyvekre (mindannyiunk örömére), amelyből így csurrant-cseppent.

americanninja

Szóba került néhány sorozat is, amelyek könyv vagy képregény alapján készültek, a Lucifer befejeződött, a Preacher a beetetés szakaszát építi a maga módján, és a The Durrells is második évadját kapja. Válogasson ki-ki kedvére, addig is itt a Preacher trailere, mert abba mindhárman belenéztünk.

Olvastunk is, sőt jobbára.

Ádám rögtön elfelhősítette homlokunkat (no mintha a ködképek a kedély láthatárán egyébként ott sem volnának), és ide nem is írom le azt a szót, hogy Brexit, elég annyi, hogy Sterling kisregényekkel és egy csak elképzelt, becsukható jövővel borzolta saját idegeit, minden egyezés a valósággal a véletlen műve. A Zeitgeistet még hozzácsapta ráadásnak.

Ádám vagyok, beleírok. Itt van még egy kis hozzáadott jövőváros. A többi része is érdekes.

Én a Rozsban a fogót, az új fordítást ajánlottam meleg szívvel, illetve pár zsánerkönyvet gyorsan letudtam az adásban, itt legalább egy-egy kedves szót ejtenék róluk, ennyit megérdemelnek. A lépcsők városa üdítő fantasy (szovjet hangulat és megölt istenek), A holtak küldöttei izgalmas világteremtés, kellemes krimi, végül nagyobb fába vágott fejsze (inneni-onnani utánérzéssel azért, de nem árt neki), sosem fogtok úgy nézni a lajhárokra, ahogy eddig. Az ötödik évszak súlyos, levegőt megrekesztő történet, inkább olvassátok magát a szöveget.

Balázs már kevésbé volt szerencsés kezű, elsőre biztosra ment, és újabb Scott Harvath történetet végzett ki, meglepetés nem volt, másodjára már egy félbehagyott regény az eredmény, a Black Samurai inkább meglepő, ez most komoly? És még sorozat is? Akadt azért ajánlható könyv is a héten, jó séfről, jó étteremről, a konyhaajtó mögötti katonai életről, a változásokról szól, és még ételek is vannak benne – ráutalva, szóval készüljetek.

További belebeszélés: északi étterem mindentől távol és ennek a mozgalomnak a kritikája. Remek cikkek. -Á

Leszünk még, ki tudja, mikor és hogyan, addig is:

Bájos linkek