253. Malfoy pápa adás

By Alan Eng from Brussels, Belgium – Okapi and son, CC BY 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=41159861

Olyan régen volt a felvétel, hogy közben még egy balatoni nyár is elcsattant, legalábbis nekem családilag, most megfigyelhettem, a balatoni rituálék hogyan adódnak tovább anyáról fiúra:

– Ott a Balaton, hú, ott a Balaton, látom a Balatont, idén először, aztamindenit! – kiabálja az anya.
– ???? – néznek értetlenül a nyárfák mögött éppencsak láthatóra az ülésbe izzadt gyerekek, akik 30-40 év múlva majd ugyanígy hülyét csinálnak magukból.

És ezzel át is eveznék a saját könyvemre, Mariana Leky regénye olyan szépséges, hogy utána az ember nyugodt szívvel lesz nevetséges, teátrális, giccses, helyette más úgysem intézi el ezeket, vagy ha igen, annak minimum Mariana Lekynek kell lennie. Sírtam-nevettem, jó lenne ilyen regény még sok, ilyen, ami nagy, közben mégis ott a szatócsbolti vicces jelenet miniatúrája. Például. Fájón hiányzik nekem ez a fajta szöveg a magyar irodalomból, és ugyan Bán Zsófia másra hegyezte ki cikkét, de mégis benne van ez az űr is. (A Warhammer rajongókat megkövetem, nem értékítélet miatt vettem elő, csak számomra idegen. Érdemes lenne elolvasni valamit onnan?) Utóirat: azóta van már új Bán cikk.

Balázs mást hozott, már ha más az, hogy ismét megőrülő negyvenesek és mindenféle egyéb korosztály története a téma. A The Patient az a fajta könyv, amin rajta hagyta nyomát a eredeti formája, keletkezése. Online fórum és novellaméret, akár a hűtőben szerzett banánillat a sonkán. Javasolt inkább a banánt megenni, annak nem lesz sonkaszaga. Készül belőle film is, Balázs következő könyvére pedig lassan lehet bingót alapozni.

Ádám is furát hozott (ő mondta így). Trenka Csaba bármikor bevethető, és úgy tűnik, a korai novelláskötet is adja mindazt, amiért lehet őt szeretni, vagy éppen óvatosan fogyasztani, mert tömény, sűrű, mint a bitumen, de ez megint csak magánérzés. Az adásban felolvasás is történik, így mindenki azonnal ellenőrizheti is saját érzését.

A végén örömködtük, mert van magyar Hugo díjazott, gratulálunk Takács Boginak!

Bájos linkek

Az egész adás egy csinos mp3-fájlban
A Hármas könyvelés hírcsatornája
ITunes Feed, csillagozz!

252. milyen kóla adás

A rossz tanuló felel – amennyiben nem csak az adásfelvételt aludtam el (Ádám vagyok), de az adásnaplót is. Most azonban pótoljuk az utóbbit, a felvételnek a végére pedig bekúsztam kávéval kitámasztott szemhéjakkal. Onnan tudom, hogy vannak reggeli emberek, hogy én nem vagyok az, de valakik csak csilingelnek a villamosukkal meg az autójukkal az ablak alatt hajnali tízkor minden nap.

Az élet nem Aperol, de néha keserű (Fotó: Núria CC-BY)

Gabi is a társadalom nagy kérdéseivel foglalkozott, de nem azzal, hogy kik vannak ébren a 11 óra körüli zöldhajnalban. Ehelyett a Nnedi Okorafor A halálmegvető című regényéről beszélt, ami a számkivetettséget, a törzsek közti feszültséget, a középutas lét, női lét, hierarchiák és felnövés kérdései tűnnek fel. És ezek még az egyszerű dolgok, mert hát vannak súlyosabb áldozatok is a regényben. Nem az a léleksimogató olvasmány, amihez időnként kiesik a lapok közül egy Aperol Spritz.

Balázs a rá olyan jellemző ornitológiai vonalat is folytathatta volna, de ehelyett egy negyvenes sérült nőről szóló regényt olvasott. A könyvet Debra Jo Immergut írta és You Again a címe, de közben csak szóba került a Less is, ami a tavalyi év életmegfejtős könyve volt. A You Againben a fiatalkori vágyak és elképzelések megvalósítása kerül a középpontba. Ha eléggé bátrak vagyunk, feltehetjük magunknak a kérdés egy ilyen sztorit olvasva, hogy azok lettünk-e, akik lenni akartunk.

Az adás nem jó könyve Mark Greaney The Gray Man-je volt, amit Balázs hozott. Sorozat is készül majd belőle, de nem nagyon örülünk ennek. Ez ugyanis az emberségétől megfosztott Scott Harvath figura. Pedig hát Scott sem volt az a bonyolult jellem, sőt Jack Reacher sem, és így tovább. Egy jó dolgot lehet elmondani róla: a film készítőinek nem köti meg semmi a kezét.

Ekkor tévedtem be – én, Ádám – halál álmosan az adásba, hogy novellákból készült kisfilmekről beszéljek. Nagyon könnyű lelőni mindkettőben a poént, mert hát novella, abban nincs sok szál egymás mellett. Sem a Fehér Béla Tengeralattjáró Révfülöpön című írásából készült Vendégszeretetben, sem a Parti Nagy Lajos szövegéből született turkálós groteszkben, a Kispárizsban.

Meg persze beszéltem kicsit James Clavell Tajpanjának a hangoskönyv verziójáról. Mert az a könyv az egyik legjobb ponyva, ami valaha született.

Bájos linkek

Az egész adás egy csinos mp3-fájlban
A Hármas könyvelés hírcsatornája
ITunes Feed, csillagozz!