255. délre néző szekér

Innen: http://fortepan.hu/?image_id=96253

Ez most egy olyan adás, hogy nem fogjátok elhinni, mit meg nem teszünk nektek, helyettetek, miattatok. Veletek. Eleve ez a cím, már ez olyan szép, és Ádám még fotót is keresett hozzá, sőt Wikipedia cikket is, hogy első lépésünk a labirintusba gyors legyen és táncos. Tessék, innen lehet átbillegni a következő lépőkőre.

Szóval mit meg nem teszünk. Gondoltátok volna, hogy Balázs nem restell nekilátni a tizenkilencedik Scot Harvathnak is? Márpedig nem restellt, nem átallt, és ez is egy lépőkő, nem tudni, merre, de remek igék felé, mindenesetre a tizenkilencedik regény kevésbé remek. Írói munkát is tartalmaz, erre Balázs egyértelműen rá tudott mutatni nem egy oldalon. De azért csak az álljon neki, aki maga is kellően könyv OCD-s. (Minden bizonnyal van ilyen jelenség, ugye?)

Ádám is megtette a magáét, ő normális könyvet olvasott, amennyiben normális az, hogy a katonaságról szól, és besorolhatatlan, hogy ez most esszé vagy élménybeszámoló vagy napló, szépirodalom vagy tényirodalom, vagy mind egyszerre. Beszélhetnék a katonaságról is, de nekem szerencsére kimaradt, habár elég öreg vagyok, hogy még emlékezzem a szovjet laktanyára a gödöllői kastélyban, illetve arra, hogyan próbálkoztak felnőtt emberek mentális problémákat felmutatni, vagy eladni magukat dupla időbe polgári szolgálatosnak, csak a katonaság ne. Ádám bedobott ide még pár címet, nevet, mint a Kiskirályok mundérban, Josef Skvoreczky vagy a Svejk, amúgy hirtelen egy rakat jó kis spekulatív irodalom jutott eszembe. Nektek van kedvenc katonáskodós könyvetek?

Én is hoztam áldozatot, azaz ki tudja, áldozat-e. Sok veszett oda, míg olvastam, leginkább én magam egy kicsit, de még többel gyarapodtam, ugyanis egy különös író nagyon-nagyon fájdalmas regényét hoztam, és szólok, hogy habár szépséges, és mélyre visz, de nem tudom, kinek való vidék. Az biztos, hogy a narrátor inkább gyerek, mint Grecsó Verája, és ezzel még tényleg nem mondtam sokat. Felüdülésnek elolvastam Dragomán legújabb Qubit tárcáját is, szerettem ezt a szöveget, mert ott van benne a szerző tudása, finomsága, és az is, hogy azért neki sem megy minden csukóból, hanem összejön a klisé, a giccs (szerintem). Ugye, hogy néha könnyebb szeretni a hibákat?

Bájos linkek

Az egész adás egy csinos mp3-fájlban
A Hármas könyvelés hírcsatornája
ITunes Feed, csillagozz!

253. Malfoy pápa adás

By Alan Eng from Brussels, Belgium – Okapi and son, CC BY 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=41159861

Olyan régen volt a felvétel, hogy közben még egy balatoni nyár is elcsattant, legalábbis nekem családilag, most megfigyelhettem, a balatoni rituálék hogyan adódnak tovább anyáról fiúra:

– Ott a Balaton, hú, ott a Balaton, látom a Balatont, idén először, aztamindenit! – kiabálja az anya.
– ???? – néznek értetlenül a nyárfák mögött éppencsak láthatóra az ülésbe izzadt gyerekek, akik 30-40 év múlva majd ugyanígy hülyét csinálnak magukból.

És ezzel át is eveznék a saját könyvemre, Mariana Leky regénye olyan szépséges, hogy utána az ember nyugodt szívvel lesz nevetséges, teátrális, giccses, helyette más úgysem intézi el ezeket, vagy ha igen, annak minimum Mariana Lekynek kell lennie. Sírtam-nevettem, jó lenne ilyen regény még sok, ilyen, ami nagy, közben mégis ott a szatócsbolti vicces jelenet miniatúrája. Például. Fájón hiányzik nekem ez a fajta szöveg a magyar irodalomból, és ugyan Bán Zsófia másra hegyezte ki cikkét, de mégis benne van ez az űr is. (A Warhammer rajongókat megkövetem, nem értékítélet miatt vettem elő, csak számomra idegen. Érdemes lenne elolvasni valamit onnan?) Utóirat: azóta van már új Bán cikk.

Balázs mást hozott, már ha más az, hogy ismét megőrülő negyvenesek és mindenféle egyéb korosztály története a téma. A The Patient az a fajta könyv, amin rajta hagyta nyomát a eredeti formája, keletkezése. Online fórum és novellaméret, akár a hűtőben szerzett banánillat a sonkán. Javasolt inkább a banánt megenni, annak nem lesz sonkaszaga. Készül belőle film is, Balázs következő könyvére pedig lassan lehet bingót alapozni.

Ádám is furát hozott (ő mondta így). Trenka Csaba bármikor bevethető, és úgy tűnik, a korai novelláskötet is adja mindazt, amiért lehet őt szeretni, vagy éppen óvatosan fogyasztani, mert tömény, sűrű, mint a bitumen, de ez megint csak magánérzés. Az adásban felolvasás is történik, így mindenki azonnal ellenőrizheti is saját érzését.

A végén örömködtük, mert van magyar Hugo díjazott, gratulálunk Takács Boginak!

Bájos linkek

Az egész adás egy csinos mp3-fájlban
A Hármas könyvelés hírcsatornája
ITunes Feed, csillagozz!