207. buláta adás

Én elsüthetem, hogy bulátabulira, mert ha a fiúk teszik, akkor talán kevésbé elnéző a hallgatóság, hogy a pinatabulira.hu címet is leporoljuk.

Az entellektüel nyitás után rögtön a sűrűjébe csapnánk annak a bizonyos bulinak.

Balázs az MTV sűrű éveiről olvasott, és amit elképzelünk egyfajta sztereotíp édes életként, na, hát úgy fest, hogy valahonnan a sztereotípiák is merítenek.

Zenehallgatás, addiktív szerek (mint Nutella vagy szotyola) fogyasztása javasolt, de természetesen egészségre károsak.

Ádám Kij Johnson kisregényét hozta, a szerző nem ismeretlen előttük, aki olvasta idehaza is terjesztett novelláit (pl. Pónik), annak ez nem meglepő, erős eszközeivel, témáival megosztó és emlékezetes. Kisregénye is csavart, de konszolidáltabb, Lovecraft rajongóknak ajánlott vagy éppen nem? Ádám másik szövege is spekulatív fikció, de nem úgy. A néhai Mr,. Shakespeare különböző valóságokat vesz elő, hogy mi igaz, mi teremtett, azt nem tudjuk biztosan, de szabadságunkban áll hinni a könyvnek akár. Hozzá illusztrációnak középkori halálozási rovat a hátsó oldalon, a képregény felett, stílszerűen twitteren.

Én hallgatói javaslatra a Terápiás hazugságokat folytattam, néhány újabb üléssel beljebb már nagyon élvezem ezt a könyvet, könnyű a kibicnek, no meg könnyű szeretni ezeket az esendő karaktereket, ráadásnak ott a sok kulisszatitok, nem is fűrészelik el a nőt igazából. Érdekes adat, hogy függetlenül a könyvtől irodalomterápiás rendezvényen is jártam, nem bántam meg.

Gary Larson bármihez jó illusztráció.

Bájos linkek

205. “mondtuk, hogy megy ez” adás

Balázs elmesélte, miként ütötte a markát egy kedves summa az Apple Antitröszt perei kapcsán. Ráadásul az Amazonon keresztül. A kedves summa néhány kedves új könyvet jelent, ami minden bizonnyal érinti az adást, tehát köszönet az Amazonnak – no meg Balázsnak, hogy egy bizonnyal sokkal kedvesebb summát vert már el könyvekre (mindannyiunk örömére), amelyből így csurrant-cseppent.

americanninja

Szóba került néhány sorozat is, amelyek könyv vagy képregény alapján készültek, a Lucifer befejeződött, a Preacher a beetetés szakaszát építi a maga módján, és a The Durrells is második évadját kapja. Válogasson ki-ki kedvére, addig is itt a Preacher trailere, mert abba mindhárman belenéztünk.

Olvastunk is, sőt jobbára.

Ádám rögtön elfelhősítette homlokunkat (no mintha a ködképek a kedély láthatárán egyébként ott sem volnának), és ide nem is írom le azt a szót, hogy Brexit, elég annyi, hogy Sterling kisregényekkel és egy csak elképzelt, becsukható jövővel borzolta saját idegeit, minden egyezés a valósággal a véletlen műve. A Zeitgeistet még hozzácsapta ráadásnak.

Ádám vagyok, beleírok. Itt van még egy kis hozzáadott jövőváros. A többi része is érdekes.

Én a Rozsban a fogót, az új fordítást ajánlottam meleg szívvel, illetve pár zsánerkönyvet gyorsan letudtam az adásban, itt legalább egy-egy kedves szót ejtenék róluk, ennyit megérdemelnek. A lépcsők városa üdítő fantasy (szovjet hangulat és megölt istenek), A holtak küldöttei izgalmas világteremtés, kellemes krimi, végül nagyobb fába vágott fejsze (inneni-onnani utánérzéssel azért, de nem árt neki), sosem fogtok úgy nézni a lajhárokra, ahogy eddig. Az ötödik évszak súlyos, levegőt megrekesztő történet, inkább olvassátok magát a szöveget.

Balázs már kevésbé volt szerencsés kezű, elsőre biztosra ment, és újabb Scott Harvath történetet végzett ki, meglepetés nem volt, másodjára már egy félbehagyott regény az eredmény, a Black Samurai inkább meglepő, ez most komoly? És még sorozat is? Akadt azért ajánlható könyv is a héten, jó séfről, jó étteremről, a konyhaajtó mögötti katonai életről, a változásokról szól, és még ételek is vannak benne – ráutalva, szóval készüljetek.

További belebeszélés: északi étterem mindentől távol és ennek a mozgalomnak a kritikája. Remek cikkek. -Á

Leszünk még, ki tudja, mikor és hogyan, addig is:

Bájos linkek