183. madárcsicsergős adás

Ádám megkezdte a fesztiválszezont, persze mondhatjuk, hogy már tavasszal kezdtünk a könyvfeszttel, és aki nagyon akart, turkálhatott szandálos lábbal mintákat a porba, amíg a sörért állt sorba, de a helyzet az, hogy nem is a szemüveg az ultimate image changer, hanem a könyv, mert mindenféle fesztiválozó népségből egyöntetűen olvasót gyárt. A fesztiválból pedig ki tudja, mit. De a Kaláka Egerben marad, ami, remek zajokkal, amikből jut nektek is. És hírekből is, por nélkül.

  • Van, akit az zavar, hogy Sandmant kell olvasnia. Szerintem kapja csak meg a szívszakasztó körtemuzsikás-torokgyíkos kisködmönt.
  • Jobb hír, hogy rajzfilm lesz a Chew képregényből. Magyar hangja David Tennant.
  • Hasonlóan jó hír, hogy nem lesznek ‘Pratchett kezdte, más befejezte’, egyéb mosócédulás Pratchett regények.
  • Kazuo Ishiguro és Neil Gaiman beszélget. Hogy miről, azt még nem olvastam, de van, aki kételkedik, hogy érdekes a szöveg?
  • Ádám beszámolt a slow mozgalom könyvsorsolós délutánjáról. Persze a Massolit kertjében könnyű, ott még a madarak is lassabban repülnek. A slow food és slow tévé után mi jut még eszetekbe?
  • Szóba került a Tóték és a SWOT-analízis, mint vicces téma.
  • Majd komolyra fordítottuk a szót, előkerült egy mellrákról szóló gyerekkönyv, ennek kapcsán pedig a kérdés, mi az, ami hiányzik a gyerekkönyvekből, minek kell bennük szerepelnie.
  • Ugyanezeket a kérdéseket fel lehet tenni a 70-es évek pornójáról szóló sorozat kapcsán (is), alkotók George Pelecanos és David Simon, csak jó lehet.
  • Úgy fest, megmarad az Ulpius, csak nem éppen úgy, ahogy eddig. Érdekes, hogy a romjaiból hogyan és mi tud végül kinőni, megerődösni.

Mit olvastunk

  • Grossmantól A varázslók nagyszerű perceket, órákat hozott, néha nagyon jó érzés ám látni, hogy a szerző serényen teszi dolgát, és ír még pár részt. Sokan írtak róla okosabban, arról a felnőtté válásról szól, ami akár 40 vagy 60 évesen is tart. A Nő kutyával és holddal már más tészta, meglepően ügyes, de még valami hiányzik belőle, Piros Arany, Erős Pista?
  • Ádám Moskát Anita első regényéről beszélt olyan szépen, hogy a slow mozgalom is megállt, és hallgatta szavait, Balázst rá is beszélte a kötetre, engem csak azért nem, mert már rég híve vagyok Anitának. Budapest mellett egy misztikus világ, erős kapcsolatok, karakterek, sűrű szöveg, rengeteg bátorság!
  • Balázs végre olyan novelláskötetet talált, amivel igen elégedett volt, a téma természetesen Kína, a történetek információkban is gazdagok, erőben, mélységben is, nem véletlenül lett díjnyertes a szerző.

Bájos linkek

182. pislogás adás

Malajziában a könyvekben keresnek menekülést – és ellenzéki gondolatokat – az olvasók, hozta a NYT hírét Balázs. Majd mondott egy olyat is, hogy nálunk az ilyen miatt kijönne a rendőrség. Jó hosszú volt kitalálni, hol van a nálunk.

Volt könyvhét – saját beszámolónk egy linkkel arrébb – aminek kapcsán Weiner Sennyey Tibor írt egy cikket a Drótra [Miért szar a könyvhét](http://drot.eu/article/miert-szar-konyvhet-drot-86uk10 ) címen. Én ebből egy bekezdést emeltem ki adásban, ezt:

Ott áll sorba a ponyvaszerzők pultjánál, meg a politikusok és celebek holnapra szemét könyveiért. A magyar költőknek és íróknak ez nem ünnep. Ez a kőkemény valóság, ami azt mutatja, hogy rátok, ránk itt semmi szükség. Nem érdekes a kortárs magyar irodalom, sem vers, sem novella, az esszé és dráma meg végképp nem. Regényből is csak az, amit agyon-vissza reklámoztak. Hát ezért szar a könyvhét.

de érdemes végigolvasni. Már csak azért is, mert akkor nem csak azt halljátok, hogy mantrázom megint, hogy jó bornak is kell a cégér basszameg.

Közben a Prae más megközelítéssel támadott – Pethő Anitánál találtuk -, csetes bulinaplót rakott ki az eseményről: Csacsacsa meg rock’n’roll.

Én arra jutottam, hogy az év közbeni könyves rendezvények jobb, mint a könyvhét. Kínos, mi?

Volt adásokkal ezelőtt egy Dragomán novella a Dzsudászról. Na a Recorder kétkérdéses miniinterjújából kiderült, hogy tényleg trú arc.

Vége a Constantine sorozatnak. Hát ez nem jött be.

Gabi vacak könyvet kapott egy rossz kérdőív kitöltéséért.

Ellenzéki blokk

Kondor Vilmos Facebookon közölte, hogy a bevándorlós plakátok médiavásárlását intéző cég lapjába ő bizony írást nem ad. Eközben a magyar slammerek azon vitatkoznak, hogy ér-e az Akváriumban estet tartani, mit kell csinálni, ha tudósít a Petőfitévé, és úgy általában, akik benne voltak a tévében, azok eladták-e az egész mozgalmat harminc ezüstért.

Mit olvastunk:

Ádám vagyok és nem volt jó hetem – már könyves szempontból, mert amúgy meg napsütés az élet meg picit olvadt minyon – Janusz Leon Wisniewski Intim relativitáselmélet (itt egy részlet) című novelláskötete csodálatos, csak lehúzza az ember. Pék Zoltán Feljövök érted a város alólja viszont elsőregény az elsőregénység ezer hibájával. Akartam szeretni, de nem ment.

Gabi ehhez képest elolvasta Moskát Anita Horgonyhely című regényét ami anyaságról, helyhez kötöttségről meg mindenről szól, és a végén kijelentette, hogy Anita bármit ír, ő arra vevő. És ez még tök visszafogott, ennél hallottam már lelkesebb dolgokat is Anita kapcsán. Történik valami.

Balázs dedikáltatni nem dedikáltatott Moldova Györggyel, de a könyvét, aminek Fej vagy írás a címe csak elolvasta. Megint Moldovavilágban játszódik, aki az eddigi dolgait szerette, valószínűleg ezt is fogja. Kiderül például, hogy hány kilótól férfi a férfi.

Bájos linkek