46. Rossi adás

Adás előtt még az sem volt biztos, hogy lesz-e internetem – máshogy meg ugye ezt nem lehet, üljünk össze egy helyre, mint az állatok? – úgyhogy már azon is csodálkozom, hogy lett műsor. Ráadásul remek dolgokról volt szó a Valentino Rossi motorversenyzőről elnevezett részből: például arról, hogy, van amikor ki kéne osztani egy tockost a regények hőseinek.

Híreink voltak

  • A Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság vízjelvadász pályázatot hirdet. Csodálatos az egész. Olvassátok el a kiírást. Az rémlik például, hogy az ARJ nevű Ady, Radnóti, József Attila kötetet diósgyőri papírra nyomták és tele van vízjellel.
  • Iszonytató hiszti van a Nyírő újratemetés körül. Linkek helyett elővettük azt, hogy egy író írásai és az ő személyisége, élete mennyire függ össze. (Még ha így utólag be is ugrik, hogy a gyönyörű bajszú – én úgy irigylem az ilyen embereket – Kövér László nyomdokain haladtunk.)
  • Remek interjút közölt Nyáry Krisztiánnal az Index, amiben linkelnek egy feminista Nyáry-kritikát is.
  • Leszen Margó néven fesztivál a könyvhéttel párhuzamosan, amin lesz Nyáry műsor, Háy est, Akkezdetközeli költők. Jónak ígérkezik.
  • Gabi a Buda vs Pest irodalmi kocsmakvízt ajánlja mindenki figyelmébe. Ki kéne találni, hogy indítunk-e 3K csapatot, nem?
  • Gödöllői szeparatista kötődésű irodalmi pályázatot írtak ki Ottlik szülinapjára. A zsűriben az egyik kedvenc emberem, Galántai Zoltán.
  • Valójában a könyvek megbeszélésekor került szóba a posztkolonialista SF vita, de elrekkentem ide a linket inkább. Egy, kettő.
  • És végül ajánlottuk a nap Twitter felhasználóját: @Haiku_Kage-t

Mit olvastunk

Gabi a nácivadászfejű Wolf Haas Az örök élet kötetét, és Bacigalupi A felhúzhatós lány című könyvéről beszélt. Az utóbbiban még keresi azt a szereplőt, akivel leülne sörözni. Ami igazából még a jobbik eset. Én egész héten Kazuo Ishiguro remek könyvének, a Napok romjainak narrátorát akartam megütni. Ott szúrja el az… mindegy is. Iszonyú jó szöveg, olvassátok. Balázs pedig Paul Auster New York trilógiájába kezdett bele, ami játékos is, de metaregény is. Valamit elolvasta Scalzi The Ghost Brigades kötetét, amit nem szeretett annyira, mint én.

Bájos linkek

13 hozzászólás a(z) “46. Rossi adás” bejegyzéshez

  1. Haha, hipszternyárykrisztiános vagyok, már 1 hete abbahagytam a követését, mert kezdtek egyformák lenni a sztorik (polgárfiú beemeli az irodalomba és így az örökkévalóságba a zsidólányt), de ez nem biztos, hogy NYK hibája.Majd adjatok választ az örök dilemmára, hogy a Napok romjai esetében a film jobb-e a könyvnél.És egyszer belenézek egy Haasba is. (De melyikbe?) (Nekem sajnos a sütőpor és a puding jut a szerző nevéről az eszembe, nem a nácivadászat.)

  2. Ha egyszer belenézel egy Haasba, onnantól már se nácivadász, se sütőpor, hanem a Brenner, mi sem természetesebb. ,) A Scolar időrendben adta ki, úgy emlékszem, de nagy törést nem okoz a felcserélésük, kivéve az utolsó kettőé, azokat utolsó kettőnek érdemes hagyni egy esemény miatt. Anno faltam, de amikor 4 könyvet egymás után elolvastam, akkor azért sok volt a cukorkából. Öcsém is rajongója lett tőlem függetlenül, és mindkettőnknek más a kedvence, így nem tudom, melyik a tuti kezdő.A Napok romjai könyvként Ishiguróé, filmen meg hát Hopkins és Thomson sztorija, így amit vesztett a réven, megnyerte a vámon, nekem kb. légnyomás és napfolttevékenység kérdése, melyik a jobb. ,)

  3. Egyelőre azt sem látszik, hogy hogyan lehet ebből a könyvből filmet csinálni. Nagyon sok belső monológ van benne, meg visszaemlékezés, igazából nem is kétszereplős sztori. 🙂

  4. a Napok romjai az egyik nagy kedvencem (mondjuk a magyar fordításnak valami iszonyú idétlen címe van, A főkomornyik szabadsága, na mindegy…). a filmben teljesen máshol vannak a hangsúlyok (pl. a két szereplő közötti soha be nem teljesült szerelmen), a könyv meg ennél azért sokkal többről szól. ha választani kell, egyértelműen a könyv (és nem csak azért, mert ezt szokták mondani… :)))

  5. Jaj, de jó, lehet elmélkedni könyvekről kommentben. ,)Szóval bevallom, nekem tetszik A főkomornyik szabadsága cím a szabadság kettős értelme miatt, és a filmben is ezt a szabadság kérdést szerettem.Persze a film és a könyv két külön dolog, a film nem a könyvhöz képest jó, hanem magában. ,)

  6. a filmet szerintem főként Anthony Hopkins miatt érdemes megnézni, eszelősen jó benne (mint általában :)) valahol amúgy azt olvastam, hogy Ishiguro elég rugalmasan áll a könyvei megfilmesítéséhez, és nem kap sikítófrászt, ha a rendező a maga elképzelései szerint gyúrja az alapanyagot. egyébként Ishigurótól a Ne engedj el! szintén nagyon jó, bár azt filmen nem láttam még. (talán tavaly, vagy tavalyelőtt mutatták be)

  7. Na jó, színt vallok, szerintem a film jobb! (A könyvet kissé száraznak találtam.)A Ne engedj el!-nek viszont csak a filmváltozatát láttam, úgyhogy nem lehet véleményem (a film egyébként elég jó, bár én általában nem bírom Keira Knightley ripacskodását).Haasba pedig majd vakon belenyúlok.Érdekes, A felhúzhatós lány nekem is ott hever az olvasómon már egy ideje, de valahogy még nem fűlt fogam hozzá. Vsz. túl sok (legalább kettő!) scifit olvastam mostanában, ez egy jó időre eltelít a műfajjal.

  8. Majd elfelejtettem: az Adam Le Bor könyv nagyon szórakoztató, mert pont olyan, mint amilyennek külföldi újságcikkek alapján elképzelnéd Magyarországot (pedig a szerző évekig élt Pesten), olvassátok el, mókás lesz. (Én azért párszor fölmorrantam.)

  9. Pikszi: köszi. Ennyit akkor arról, hogy Hornbyt olvasok a hétvégén – pedig tegnap lőttem az Alexandrában leárazva – helyette Le Bor. 🙂

  10. Haasnak nem csak a Brenner-szériája jó, magyarul még nem adták ki, de aki bírja a németet olvassa el a Das Wetter vor 15 Jahren-t, nem fog csalódni!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.