Na ez az adás is csak a nevében frankó meg buli, a végére úgy elmerültünk a világ megokolt utálatába (kopirájt József Attila, ugye), hogy csak úgy cuppogott.
Gabi azért elmondta, hogy egy Maigret kötetben elmerülni az mindig egyfajta hazatérés. Most éppen a Maigret és a Új-fundlandi randevú címűben, aminek ugyan egyes részei avíttasnak hatnak, mert hát ki megy ki valójában a mobiltornyok hatósugarából manapság? Viszont még így is igen király a regény.
Aztán voltak mesék is, ráadásul azok közül, amiket többen is szeretünk. Vagy legalább is Békés Pál A kétbalkezes varázslóját igen. Ami ugyan panelban játszódik, a létező szocializmus kulisszái között, de csak vannak a mai napig érvényes részei. Mint ahogy A végtelen történet Endétől is érvényes még. És mivel a valós tájak is szóba kerültek ezért a Vili, a verébtől (Klauzál tér!), a Berger Szimat Szolgálatról és Csoda és Kószáról is.
Ádám a világot szüntette meg a szokásoknak megfelelően. Most épp Simon Stalenhag Elektromos Állama volt a partnere ebben. A könyv egyszerre nagyon szép, tele Stalenhag egyedi hangulatú csodás festményeivel, és nagyon depresszív. Nem egyszerű beletörődni, hogy a világnak vége.
Emellett pedig Garth Nix Sherlock Holmest és a kerekasztal lovagjait is felvonultató novelláját ajánlotta, amit igazán olvasna tovább is, ha lenne.
Balázs pedig Stephen Holmes és Ivan Krastev könyvét a The Light That Failed: Why the West Is Losing the Fight for Democracyt olvasta, ami azt próbálja megfejteni, hogyan került bele abba a csapdába Kelet-Európa, Nagy-Britannia vagy éppen az Egyesült Államok amiben most vannak. Vagy persze, hogy merre megy Kína.
Bájos linkek
Az egész adás egy csinos mp3-fájlban
A Hármas könyvelés hírcsatornája
ITunes Feed, csillagozz!
Szia Gabi,
Örkény színházban van remek Csoda és Kósza előadás. Mi nem olvastunk utána, és csak ott szembesültünk vele, hogy nem “rendes” darab, hanem hangjáték. Kicsit megijedtünk, hogy milyen lesz, de nagyon jól szórakoztunk. Mi egy 10 évessel voltunk, a honlapon 7 évtől ajánlják.
Üdv,
N.
Holmes és Krastev 2012 tavaszán vendégkurzust tartottak a CEU-n a készülő könyvük főbb állításait tesztelve rajtunk hallgatókon. Mondjuk kábé semmire sem emlékszem azon kívül, hogy alapvetően szellemes fickók voltak, és hogy a Holmesnak egy fura kényszeres hóbortja volt, miszerint egy cipőfűző jellegű madzagot csavargatott a kezére és csuklójára, elég rendesen elszorítva a vérkeringését. Ja, de még arra is emlékszem, hogy azt tervezték az év végén leadják a kéziratot és megígérték, hogy megemlítenek minket is a köszönetnyilvánításban.