220. AC/DC adás

Ellenálltunk a kínálkozó lehetőségnek, hogy az időjárásra reflektálva a zsidó törzsek bolyongását, Herbert Dűnéjét vagy Arábiai Lawrence összes műveit olvassuk. Pedig indíttatás volt rá.

Balázsnak valahogy nem jöttek be a heti olvasmányok. Kim Stanley Robinson New York 2140 című regénye lassan is indul, lassan is ér véget, közbe pedig néha átmegy véleménycikkbe arról, hogy a klímakatasztrófa rossz. Hát persze hogy rossz, nem véletlenül hívjuk katasztrófának, nem pedig klímamókának. A másik könyve pedig Blake Crouch – akiről már kétszer is beszéltünk – Recursion: A Novel című regénye volt, ami egy terminátoros időutazós nyomozós történet. A tempó rohan, gázpedál a padlóig nyomva, de valahogy karakterekre nem jutott ideje az írónak, úgyhogy mindenki papírmasé.

Ádám vagyok és azon kezdtem el filozofálni, hogy mi lenne ha Kim Stanley Robinson és Kim Ir Szen írásain betanítanánk egy neurális hálót és kérnénk tőle szövegeket. Onnan ugrott be, mert a Year of The Meteorban, ami Robin Sloan havi egy novellás idei projektje, ebben a hónapban egy gép generálta fantasy sztori volt. Viccesebb, mint jó.

Aztán olvastam még Jonathan Stroud A szamarkandi amulettjét, ami első, felületes pillantásra olyannak tűnhet, mint a Harry Potter regények, csak itt van egy világ. Nem a szuperhatalmas varázslótól tart mindenki, hanem van rendes hatalmi vetélkedés a kormányon belül és a birodalmak között is. Mindezt pedig részben egy dörzsölt dzsinn szemén keresztül látjuk, aki a noir belső monológ utáni második legjobb trükköt alkalmazza, lábjegyzetel!

Végül pedig a Fortepan könyvek első kötetéről az Elfelejtett Budapestről is volt pár szó, mert a Fortepan a legjobb dolog az interneten. Régi városfotókat nézni, átalakult helyeket felfedezni eredeti voltukban, az pedig remek szórakozás egy üveg fehérborral magunk mellett a kanapén.

Gabi Moskát Anita új, Irha és bőr című regényét olvasta, amiről elsősorban azt tudtuk meg, hogy a sztorit rém könnyű lenne elspoilerezni, de ennek Gabi hősiesen ellenállt. Mondjuk könnyű dolga volt, olvastunk már Moskát Anitától mást és nem kellett eladni nekünk, hogy remekül tud írni, sőt. Hogy ne tapogatózzatok a sötétben: a könyv alapszettingje, hogy egyes állatok bebábozódnak és félig-meddig emberré alakulva bújnak elő. Az emberiségnek pedig el kell dönteni, hogy akkor ezzel mit is kezd. Meg hát a fajzatoknak is, mert az önrendelkezés hasznos és szép dolog.

Emellett volt még szó Zalka Csenge Virág meséskönyvéről a Ribizli a világ végénről, ami azzal a feltételezéssel mesél el magyar népmeséket, hogy a lánygyerek is ember. Lehet neve, lehet hőse a mesének, nem kő megmenteni. Mindezt úgy teszi, hogy nem szikével szerkeszti bele ezeket az elemeket a sztorikba, mert ott vannak már. Aki nem hiszi, nézze meg a listát és a meséket az író blogján.

(Kép: Hunyady József / Fortepan)

Bájos linkek

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..