Gyorsak voltunk, akár a Technocol (fájón hiányzó jelenet Amelie csodálatos életéből, ahogy a kishölgy kinyom kevés ragasztót csak azért, hogy majdnem megszáradjon, és nyömörgetni lehessen), ezen a héten ez a második adás. Azért valamit valamiért. Híreink például nem voltak, de úgyis gőzerővel megy a karácsonyi üzem, incselkedő árleszállítások a könyvpiacon, nehéz időszak ez mindenképpen.

Mit olvastunk

Balázs megtörte a negatív sorozatát, és nem csak az ételnek örült olvasás közben, hanem a könyvnek is. Azaz egyik olvasmánya képregény, de miféle. Warren Ellis neve elég jó pecsét bármire (még a sütőport is simán megvenném vele, mondjuk hókifli recepttel versenyezve nem kunszt), James Bond sem cseng idegenül, pláne ha Balázs olvasmányairól van szó. A képregénysorozat első darabja igen jó, csak rövid, de biztos előkerül még. Anthony Horowitz is ki tudott hozni egy kellemes, hiteles regényt Fleming éttermi szalvétájából.

Én rámentem a télre, Arnaldur krimijeit bármikor elő merem venni, kivételt képez az, amikor már hármat olvastam egymás után, akkor a negyedik már nehezen csúszik, de csak mert jó hazajönni a mérsékelt éghajlati bűnökhöz, és kiolvadni. A Hipotermia megfelelően jegecesít. Nesser már lazább, vicces jelenetek a rákosztályon, de az élet még nála is elég északi, a svéd kriminovelláskötet pedig vaníliafagylalt a jeges kávéba.

Ádám még rá tudott pakolni a sűrű alapozásra egy lapáttal, és Zweig Sakknovelláját dobta be, amely ma is remekmű, rövidségében súlyos, alapkérdéseket feszeget, amelyek nem csak 1941-ben késztetnek elcsendesedésre. Jó kontraszt és kellemes élmény a No Mercy, másfajta egzisztenciák (igazi kamaszok, ugye), másfajta eszköztár (drogok, fegyverek, fogyatkozó szereplők), ráadásul ott a befejezetlenség ígérete, lehet várni, merre tovább.

Ezzel zárnám:

Bájos linkek

• Az egész adás egy csinos mp3-fájlban
• A Hármas könyvelés hírcsatornája
• ITunes Feed, csillagozz!