Ádám kicsit elkomolytalankodta a kezdést holmi Harry Potter főcímmel, ami inkább Friends főcím, ezt ellensúlyozandó több ponton is a távolba néztünk, szemüvegünket törölgettük hümmögve.
Mert ugye mit lehet arra mondani, hogy az Ulpius csődvédelmet kért, közben érdekes pletykát hallani, miszerint van itt holmi külföldre szökés is. Viccesnek egyáltalán nem vicces.
Pozitívabb téma a könyvmecénásság, két könyv már sikerrel megjelent.
A Dragomán család nyelvtanulásos játéka meghozta gyümölcsét, persze könnyű/nehéz azzal a protekcióval, hogy az ember szülei is fordítanak.
Nagyszerű fake selfhelp könyvek, egyenesen a könyvesboltok polcairól.
Végül ismét bólogattunk, és ha nem vett a kamera, ittunk a kihelyezett vízből is. A JAK Artpop sorozata érdekesnek ígérkezik, a ‘régen jobb volt minden irodalom’ témában pedig ezúttal az MNO-n olvasható cikk.
Mit olvastunk
Én a Birdman drámájának szerzőjétől, Carvertől olvastam egy kötetnyi novellát, nehéz olvasmány, bravúros szerző, aki ezer módját mutatja meg a szétesésnek.
Ádám a The Private Eye képregényt dicsérte meg elég meggyőző módon, majd Partchett egyik könyve is előkerült, no meg az életmű befogadhatósága – együltőben vs. évek alatt elmajszolva?
Balázs pedig Amy Poehler első kötetébe kezdett bele, egyelőre fenntartásokkal, ellenben ígérettel, miszerint még referál a jobb jegyért.
Bájos linkek
jaj nagyon sok mondanivalóm van
pratchett-olvasáshoz segédanyag: https://zapfod.files.wordpress.com/2010/07/terry-pratchetts-discworld-reading-order-guide-en.jpeg
balázsnak pedig:
a kritikák nagy része egyetért veled, mindenkit idegesített a könyv elején a nyafi – vicces módon én kifejezettem hálás vagyok érte. én mondjuk nem úgy olvasom, h érdekes komikus vicces könyve, hanem hogy imádom amy poehlert nagyon (lásd lent), és valahogy ez még kicsit hozzá is ad nekem a képhez. minden, amit csinál, iszonyú effortlessnek érződik, és nekem tök jól esik, hogy beszél róla, hogy ebben egy csomó munka van. kicsit szemétségből is (jó tudni, hogy nem válik arannyá minden, amihez hozzáér, na), de nagyobb részben amiatt, hogy akkor tényleg az van, hogy ez nem csak egy szupertehetséges nő hanem egy nagyon keményen dolgozó nő, és ettől nem annyira szuperhős mint ember akire felnézek.
a parks and recreationnel meg az van, hogy az eleje tényleg office-os, de a második évadra/ban rájöttek, hogy ez nem jó irány, és onnantól nem ez a secondhand embarrasmment van, és leslie karaktere sem egy női michael scott. üres óráidban szerintem adj neki még egy esélyt, a harmadik évadtól főleg, onnan golden
A fentiekhez sehogy nem vagy alig kapcsolódik, de tök örülök mindig, amikor kommentelsz. Touchyfeely vége.