Esküszöm el akartuk vicceskedni az adást, erre nem meghalt a héten Terry Pratchett. Annyi emlékcikket írtak róla, hogy még. Azt választottuk ki, amiben Neil Gaiman elmeséli, hogy valójában nem volt egy cuki kis manó.

1848-ról csak annyi volt, hogy Petőfi nem szerette a híres fotóját. Kossuth meg úgy néz ki a magáén, hogy könyörgöm hagyjuk már abba, mennék, basszameg.

Repríz

Folytatódik a magyar irodalom vs. magyar irodalom című meccs. Gazda Albert cikke miatt elgondolkodtunk azon is, hogy mit jelent, ha valaki nekünk ír. (Egyszer sörök mellett még folytatjuk.)

Megint lehetett szárazkolbászért és lisztért kortárs irodalmat venni. Jótékonyságilag.

Továbbá van zabhegyezőflém.

Mit olvastunk

Gabi a Galaktika 300-as – fícsöring kortársírók – lapszámát olvasta és nem szórakozott jól.

Ádám folytatta Ann Leckie-t, az Ancillary Sword volt soron.

Balázs pedig a korábban már emlegetett George Pelecanos új novelláskötetét, a The Martini Shot: A Novella and Stories címűt olvasta. Lelőjük a poént: a kisregény jó, a többi resztli.

Bájos linkek

• Az egész adás egy csinos mp3-fájlban
• A Hármas könyvelés hírcsatornája
• ITunes Feed, csillagozz!