Sorozat lesz – ha most ide azt írom, hogy nagyjából mindenből, akkor egy évre előre ellőttem a puskaporunkat – Kim Stanley Robinson Red Mars könyveiből. Van benne trónokharcás koproducer is!
Még egy nevet lehet hozzáadni a listáhot, hogy kinek volt múzsája Kozmutza Flóra. Szabó Lőrinc és ha már irodalmi pletykák, december elején jelenik meg Gyarmati Fanni 12 éven át írt naplója.
További hírek a magyar irodalomból, hogy film lesz a Fehér királyból, és abban is lesz trónokharcás. Októberben pedig megjelenik Dragomán György új regénye a Máglya.
Remek Ólomerdő promó volt a Molyon.) Lehetett beszélgetni Csillával, olcsón venni könyvet, volt exkluzív részlet is. Kicsiszívemmegmelegszik az ilyenektől.
És ezek mellett vendégünkkel Fuchs Péterrel a young adult (YA) irodalomról beszélgettünk, például azért, hogy Gabi ne érezze azt, hogy YA-t olvasott.
Mit olvastunk:
Gabi – fent már lelőttem a poént – Kleinheincz Csilla Ólomerdőjét olvasta, és adta fel kötelezőnek mindenki számára.
Balázs az Amazon által kiadott, 16 éves hardboiled nyomozós YA könyvvel tett egy próbát. A szerző neve Aric Davis, a könyv címe Tunnel Vision azért mondjuk ezeket el, hogy el tudjátok kerülni.
Ádám a Kathryn Cramer és Ed Finn által szerkesztett Hieroglyph novelláskötetet hozta. Pozitív jövőképek, közel lehetetlen feladatok, gondolkodós dolog. Igazán jó belenézni.
Bájos linkek
Köszönöm, meghallgattam. 🙂
YA-témához: ugyan az első kötet megírása idején vállaltan Emese korosztályának (is) próbáltam írni, de mindvégig az volt a szándékom, hogy a későbbi történetek során egyre inkább elszakadjak a mostani YA-konvencióktól (más narráció, másmilyen történet, más fókusz), miközben bizonyos szempontból mindegyik történet Emese felnőtté válását követi nyomon különböző állomásokon keresztül.
Érdekes, hogy szóba került a szülők távolléte az ifjúsági regényekben, mert én már kezdem rettentően unni az árva kiválasztottakat. Sokszor az árvaságnak nincs funkciója, lusta megoldásnak érzem, hogy ne kelljen foglalkozni a szülőkkel. Mikor az Ólomerdőt írtam, gondolkoztam ezen, és direkt hoztam be az apa nézőpontját, hogy kicsit kompenzáljak ezért, mert hiába Emesén van a fókusz, a történet mégiscsak a családjáról szól, az apával, anyával, mostohanagymamával és -nagynénivel együtt. A folytatásban pedig szervesebben része lesz a két szülő a sztorinak (ha nem is feltétlenül szülői funkciót látnak el), és reményeim szerint elszakadok a YA-elvárásoktól.
Aztán majd kiderül, hogy lehet-e ilyet büntetlenül megtenni. 🙂
Remélem, meg lehet. 🙂 Egyébként sajnálom, hogy csak pár mondatra futotta az adásban, ha több időm lett volna, feltétlenül megemlítem, milyen nagyszerű női helyzeteket, nem is sorsokat, archetípusokat, hanem elágazásokat, megvalósulásokat olvashattam. Ami az egyik kedvencem, az Özvegy története a sárkánnyal, borzongató volt olvasni. A másik, amit elővettem volna, a magyar mesék, hiedelmek megjelenése, alaposan, koherensen beépítve, de mégsem nyomasztóan, rátelepedve a világra – pl. a fésű, kendő motívum, a parázs, amelyekben a szereplők is kételkednek, amelyekre kívülről néznek.
Ó, így is jó sok idő jutott rá, hiszen egy csomó egyébről is szó esett az adásban. 🙂
Remélem, a 2. kötet is bejön majd, ott talán még inkább előtérbe kerülnek a nők (romantika nélkül).
Kiraly volt a vendeg hivjatok maskor is! 🙂
Visszajelzés: Ólomerdő-kritikák és interjúk az elmúlt félévben |