Sziasztok hallgatók!
Némi – de nem három nap! – spéttel itt a heti adás. Olyanokról volt szó, hogy csak na.
Beszélgettünk Gabriel Garcia Márquezről, aki az elmúlt héten halt meg. 87 éves volt, ami egészen szép kornak tűnik, amíg az ember nem számol azzal, hogy bezzeg a brit anyakirálynő ma 88 éves. (A hivatalos születésnapját pedig minden országban más nap ünneplik. Nagy-Britanniában júliusban lesz idén. Mit is mondott Obelix az angolokról?)
Aztán, merthogy szezonja van a felháborodásnak, felháborodtunk a tíz legbefolyásosabb fiatal író című toplistán. Háborodjon fel Ön is!
A magyar könyvipar helyzete
Ide csak linkjeim vannak, akkor nem beszélek csúnyán. Vagy így a legkevesebbet basszameg.
- Szabó Tibor Benjámin nyílt levele a HVG-n
- A HVG összefoglalója a problémáról
- Korábbi Matyi Dezső interjú (takeaway: mindenről Csányi tehet)
- Piszkálódás a számok körül az Örülünk Vincenten
- Bájos számok a KSH-n: 1, 2, 3
A könyvfesztivált ezek után épp csak súroltuk, pláne hogy a Könyvudvarban most jöttek szembe olyan címek, amikért anno teljes árat fizettem, most meg olcsó német importsör árban vannak. Fordítva meg több értelme van: teljes árú sör, olcsó könyv. Ez a világ rendje.
Hugóóóóó
Idén is van Hugo-díj, és ebből következően idén is van hugóbotrány. Még ömlik a vér, még nem alvad, lehet jönni tunkolni. Most éppen azért megy a hirig, mert valakik – ezt be is dőltbetűzöm – szóval valakik meghekkelték a Hugo ajánlási rendszerét, és ezzel bekerültek a rövid listára. Ilyen például az a Vox Day nevű figura, aki már lassan tíz éve vív gerillaharcot John Scalzival. Na most ott van az írása a novellette kategóriában.
Természetesen van felháborodás, örök harag, városi liberálisok és texasi fegyverrajongók egymásnak feszülése. Olyan ez, mint a karnevál, csak ritkábban van. Élvezzétek ki.
Mit olvastunk
Volt profi átkötés. Gabi elmesélte, hogy szembesült a spanyol krimik nevű sorozattal, amiben spanyol krimik jelennek meg. El is olvasta Carmen Posadas Meghívás gyilkosságra című könyvét – asszociba mindjárt iderakom a Meghívás egy gyilkos vacsorára című filmet – ami spanyolabb, mint jó. Viszont melléolvasta az egy és oszthatatlan Agatha Christie-től a Gyöngyöző ciánt, ami viszont tényleg jó.
Balázs maradt Ázsiában, és elolvasta Jason Y. Ng – az a tippünk, hogy úgy kell kimondani, mintha az ing szóból az i-t lenyelnénk – No City for Slow Men: Hong Kong’s quirks and quandaries laid bare című könyvet, de valahogy ő sem járt jól vele.
Nekem – Ádám vagyok, sziasztok – maradt a feladat, hogy valami egyértelműen jót hozzak. Ez többé-kevésbé sikerült is. Florian Illinges 1913, az évszázad nyara könyve regénynek ugyan nem regény, de egy letehetetlen, összefüggések nélkül is működő sztori az 1913-as évről.
És itt valahogy szóbakerült a Writer’s Almanac is, amit erre találtok.
Bájos linkek
A cikkek nyomán érthető az Alexandra bődületes akció-kampánya. Úgy érzem, az eddigieknél is nagyobb mértékben akarják maximalizálni a profitot – talán sürgetően is?
A részemről mindenesetre bojkottálom… Tudom, kis porszem vagyok a gépezetben, nem sokat jelent… De nekem azért mégis.