241. őstemplom adás

Érdekes, hogy már megint valahogy a szépen öregedés lett a téma. Vagy csak én szűrök erre, de most, a Super Bowl Halftime Show után kicsit más jelentést kaphat az az állítás, hogy egy ötven és egy negyvenkét éves nő a színpadon ugrabugrál. Így is szép öregedni, sőt, irígy nem vagyok, mert most toltam le fél óra pilatest, ami lehetne parizer szemben super langusztával, de inkább gluténmentes zabkása liofilizált eperdarabokkal.

Node az érlelt szövegek. Balázs egy népszerű és patinás szerző gyűjteményes kötetéről mesélt, Robert B. Parker Spencer sorozata nagyon kellemes, nagyon kényelmes, zord, de művelt nyomozó, követhető bűnügyek, Boston a háttérben, előtérben, mindenhol. És ételek! Szeretjük, ha esznek a nyomozók (Montalbano, Maigret, Hanna Swensen, és még sorolhatnánk. Vagy inkább ti.) A filmesítés már nem volt annyira reménykeltő, ha nem is Spenser, valami egészen más még kisülhet persze. Addig marad a régi sorozat.

Ádám képregényekkel készült, ráadásul az egyik nem mai darab, mégis. A sötét Incal hozza, amit az alkotók neve láttán várunk, bár pontosan nem is tudom, mi az. Valamiféle világ épül, valamiféle kaland kezdődik, és az ember (Ádám) gyönyörködik. A British Ice már sokkal frissebb képregény, és egészen máshogy szép és nyomasztó, minimál képek, színek, mindenképpen menjen közben a fűtés otthon! És nézzetek rá a szerző oldalára, csak úgy, vannak ott még szépségek.

És akkor Abigél, ami tényleg patinás, és felmerült bennem a kérdés, hogy mennyire működik ez a régi szöveg, antikolt vagy valóban óarany, és tessék, bejött. Izgalmas, fordulatos, peregnek az események, formálódnak a karakterek a finom jelenetekben. A sorozatba még nem mertem belenézni. Kij Johnson kisregénye másképp fogja meg a lányiskola témáját, Lovecraft Álomföldjére női karaktereket írt, és Vellitt, nos, hát ő aztán tényleg szépen öregedett ebben az izgalmas szövegben.

Ezt pedig köszönjük hallgatónknak!

Bájos linkek

Az egész adás egy csinos mp3-fájlban
A Hármas könyvelés hírcsatornája
ITunes Feed, csillagozz!

240. frankó buli

Na ez az adás is csak a nevében frankó meg buli, a végére úgy elmerültünk a világ megokolt utálatába (kopirájt József Attila, ugye), hogy csak úgy cuppogott.

Gabi azért elmondta, hogy egy Maigret kötetben elmerülni az mindig egyfajta hazatérés. Most éppen a Maigret és a Új-fundlandi randevú címűben, aminek ugyan egyes részei avíttasnak hatnak, mert hát ki megy ki valójában a mobiltornyok hatósugarából manapság? Viszont még így is igen király a regény.

Aztán voltak mesék is, ráadásul azok közül, amiket többen is szeretünk. Vagy legalább is Békés Pál A kétbalkezes varázslóját igen. Ami ugyan panelban játszódik, a létező szocializmus kulisszái között, de csak vannak a mai napig érvényes részei. Mint ahogy A végtelen történet Endétől is érvényes még. És mivel a valós tájak is szóba kerültek ezért a Vili, a verébtől (Klauzál tér!), a Berger Szimat Szolgálatról és Csoda és Kószáról is.

Ádám a világot szüntette meg a szokásoknak megfelelően. Most épp Simon Stalenhag Elektromos Állama volt a partnere ebben. A könyv egyszerre nagyon szép, tele Stalenhag egyedi hangulatú csodás festményeivel, és nagyon depresszív. Nem egyszerű beletörődni, hogy a világnak vége.

Emellett pedig Garth Nix Sherlock Holmest és a kerekasztal lovagjait is felvonultató novelláját ajánlotta, amit igazán olvasna tovább is, ha lenne.

Balázs pedig Stephen Holmes és Ivan Krastev könyvét a The Light That Failed: Why the West Is Losing the Fight for Democracyt olvasta, ami azt próbálja megfejteni, hogyan került bele abba a csapdába Kelet-Európa, Nagy-Britannia vagy éppen az Egyesült Államok amiben most vannak. Vagy persze, hogy merre megy Kína.

Bájos linkek

Az egész adás egy csinos mp3-fájlban
A Hármas könyvelés hírcsatornája
ITunes Feed, csillagozz!